Szlovákia akadályozná a Rusznyeft vásárlását

Vágólapra másolva!
Valószínűtlen, hogy Szlovákia vissza tudja vásárolni a Barátság kőolajvezeték szlovák szakaszát is üzemeltető Transpetrol vállalat 49 százalékát az orosz Jukosz olajipari konszerntől. A Jukosz egyik felsővezetőjének nyilatkozata szerint a Rusznyeft orosz olajipari vállalattal kötött eladási szerződés kötelező érvényű, és a szlovák kormány beleegyezésére is számítanak.
Vágólapra másolva!

A Transpetrol pakett eladási szerződését februárban kötötte meg a Jukosz és a Rusznyeft. Az értékesítés komoly problémákat okozhat Szlovákiának. A szlovák kormány ezért kívánja gyakorolni a privatizációs szerződésben számára 2007. áprilisig kikötött vétójogot.

A Transpetrol orosz résztulajdonlása veszélybe sodorhatja az alternatív olajbeszerzési-szállítási útvonal kiépítésének tervét, amelynek nyomán a Barátság szlovák része és az ukrán Odessza-Brodi vezetéken keresztül Kaszpi-tengeri olajat juttathatna el az európai piacra. Az alternatív útvonal enyhítené Európa függőségét az orosz olajtól, és egyúttal segítené Szlovákiát - mivel a Barátság kőolajvezeték jelenleg alig 50 százalékos kapacitás kihasználtsággal üzemel -, valamint támogatná Ukrajnát és a kaukázusi országokat is.

A Jukosz vezetői június közepén találkoznak Jirko Malcharek szlovák gazdasági miniszterrel, hogy megszerezzék Szlovákia beleegyezését az eladáshoz. Malcharek viszont az eredeti privatizációs szerződést kívánja úgy módosítani, hogy az még több vétójogot adjon Szlovákiának, ha a pakettet harmadik személynek adnák el. A Jukosznál nem nyilatkoztak arról, hogy hajlandó lesz-e tárgyalni erről a szlovák miniszterrel.

Moszkvai lapok szerint a Kremlhez közel álló magántulajdonosok olajcége, a Rusznyeft markából kicsúszhat a szlovák Transpetrol vezetéküzemeltető 49 százaléka, amelyet a szlovák kormány akár vissza is vásárolhat a Jukosztól, de az ügylet legalábbis halasztást szenvedhet június végéig, amíg a moszkvai döntőbíróság érdemi döntést nem hoz a Jukosz csődperében. A moszkvai elemzők kétségbe vonták azt is, hogy a szlovák kormány azért gondolta volna meg magát, mert az Oroszországtól való túlzott energiafüggéstől tart.

A Jukosz február elején megállapodott a pályázatnyertes Rusznyefttel a Barátság olajvezeték szlovák szakaszát üzemeltető Transpetrol 49 százalékának eladásában, 103 millió dollárért. Az ügylet azonban még az 51 százalékos tulajdonos szlovák kormány, a gazdasági tárca és a versenyhivatal jóváhagyására szorul, amit a Rusznyeft májusra várt. A Rusznyeft pályázatát, amelyet az orosz gazdasági minisztérium támogatott, Mihail Gucerijev cégvezér-főrészvényes a Mollal való együttműködéssel indokolta, jelezve, hogy hosszú távú szállítási szerződést kíván kötni a magyar céggel.

A Transpetrol egyik fő ügyfele, a pozsonyi Slovnaft finomító a Mol tulajdonában van, és a magyar cég vásárol számára olajat, bár egyelőre nem a Rusznyefttől. A Mol jelenleg a százhalombattai finomító számára vásárol Rusznyeft-olajat a Barátság vezeték másik ágán át. A Magyarországra irányuló orosz olajszállításokat a Rusznyeft fő hitelezője, a svájci Glencore kereskedőcég koordinálja. A Mol másik nyugat-szibériai partnere, a Szevero-Zapadnaja Neftyanaja Gruppa (SzZNG), amely 250 millió dollárt kínált a Transpetrol-pakettért, a pozsonyi pályázat eredményének megfellebbezésével fenyegetőzött. Mindamellett a cég vezére, Erneszt Malisev most közölte a Kommerszanttal, hogy a szlovák kormány tárgyalásokat ajánlott nekik a Transpetrol sorsáról, de még nem döntötték el végleg, hogy ez érdekli-e a céget.

Moszkvai megfigyelők szerint a Mol számára az a legfontosabb, hogy a Barátság kőolajvezeték meg legyen töltve olajjal. Ezt a Rusznyeft biztosíthatja, de az SzZNG nem. Elméletileg megtölthetné viszont a vezetéket az orosz állami Rosznyeft is.

A Rosznyeft, amely egy 2004 végi kétes kényszerárverésen megszerezte a Jukosz főegységét, a múlt hónapban megvette egy nyugati bankcsoporttól azok Jukosszal szemben fenálló, félmilliárd dolláros követelését, és átvette tőlük a felperes szerepét a moszkvai döntőbíróságon a Jukosz ellen indított csődeljárásban. Elemzők szerint a Rosznyeft a Jukosz fő hitelezőjévé válhat, és így alapvetően ő határozhatná meg, hogy mikor és hogyan adják el annak megmaradt vagyonrészeit. A döntőbíróság június 27-én dönt arról, hogy kinyilvánítsa-e a Jukosz csődjét.

A Jukosz az amszterdami bejegyzésű Jukosz Finance B.V-n keresztül ellenőrzi külföldi részesedéseit, köztük a Transpetrol-pakettet és litvániai Mazeikiu Nafta finomító 53,7 százalékát. Utóbbit éppen a napokban adta el a lengyel PKN Orlennek. A Jukosz ezek eladásából akarja törleszteni tartozását a Menatep csoporttal szemben - amely a főrészvényese - és minden olyan hitelezővel szemben, amelyek nem kötődnek a Rosznyefthez és az orosz államhoz.

Bár számos orosz elemző azt feltételezte, hogy a két pakett eladására nem kerül sor június 27. előtt, a Mazeikiu Nafta eladásáról a Jukosz a múlt pénteken aláírta az adásvételi szerződést a PKN Orlennel, miután a Jukosz csődgondnoka és egy amerikai bíróság korábban feloldotta az elidegenítési tilalmat.