Európai alapkamat-emelést vár a piac

Vágólapra másolva!
Az euróövezeti GDP 1,9 százalékkal haladta meg az első negyedben az előző év hasonló időszakának értékét, míg az EU-ban a GDP 2,2 százalékkal volt nagyobb, mint a tavalyi első negyedben. A drága nyersanyagok és a felértékelődött euró ellenére a növekedés nem lassul, és a nagyobb hitelkiáramlásból táplálkozik, növelve az inflációs kockázatot. Ezért valószínű, hogy az Európai Központi Bank a jövő héten ismét alapkamatot emel.
Vágólapra másolva!

Az euróövezeti országok hazai összterméke az első negyedévben átlagosan 0,6 százalékkal nőtt az előző negyedévihez képest, és 1,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, közölték az EU statisztikai hivatalában csütörtökön második becslésként. Az első becslés is 0,6 százalékos volt az előző negyedhez képest, de 2,0 százalékos a tavalyi első negyedhez viszonyítva.

A lakossági fogyasztás az euróövezetben 0,7 százalékkal haladta meg az előző negyedévit, a tavalyi utolsó negyedévi 0,1 százalékos többlet után. Az egy évvel korábbihoz hasonlítva a többlet 1,7 százalékra nőtt az előző negyedévi 1,0 százalékról.

A beruházások negyedévről negyedévre 0,3 százalékkal nőttek a tavalyi utolsó negyedévi 0,2 százalék után, éves összehasonlításban az ütem nem változott, a tavalyi utolsó negyedévi 2,9 százalékos ütemmel azonos maradt.

A külkereskedelem hatása továbbra is negatív: az euróövezet első negyedévi exportja 8,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, az első negyedévi 4,8 százalékos többlet után, de az import 9,0 százalékkal gyarapodott, az első negyedévi 5,3 százalékos többlet után.

Az egész EU-ban az első negyedévben átlagosan 0,7 százalékos volt a GDP-növekedés az előző negyedhez képest, és a GDP 2,2 százalékkal volt nagyobb, mint a tavalyi első negyedben. Magyarországon 1,0 százalékos negyedévi és 4,3 százalékos éves összehasonlítású növekedést tart nyilván az EU statisztikai hivatala az első negyedévről. Az Európai Bizottság a tavaszi előrejelzésében 2,1 százalékos GDP-növekedést valószínűsített az euróövezetnek idénre, és 1,8 százalékosat jövőre. Az előző, őszi előrejelzés 1,9 százalékra, illetve 2,1 százalékra szólt. Az Európai Bizottság az idei második negyedévre 0,5-0,9 százalékos többletet jósol az előző negyedhez képest, és ugyanezt várja a harmadik negyedévben is, ezt szintén csütörtökön javították a korábbi előrejelzéshez képest.

Az áprilisi és a csütörtökön megjelent májusi eurövezeti beszerzőmenedzser-mutatók arra vallanak, hogy a drága nyersanyagok és a felértékelődött euró ellenére a növekedés nem lassul, és a nagyobb hitelkiáramlásból táplálkozik, növelve az inflációs kockázatot. A piacon biztosra veszik, hogy az Európai Központi Bank (EKB) a jövő heti, június 8-i kamatértekezletén tovább szigorít, legalább negyed százalékponttal.

Az euróövezetben májusban átlagosan 2,5 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint tavaly májusban. Áprilisban 2,4 százalékos, márciusban 2,2 százalékos, februárban 2,3 százalékos, januárban 2,4 százalékos, decemberben 2,2 százalékos volt a tizenkét havi infláció. Az Európai Központi Bank (EKB) legföljebb 2 százalékos tizenkét havi inflációt céloz meg. Az OECD 2007 végére 3,75 százalékos EKB-alapkamat-várakozást tart érvényben.

Az EKB legutóbb március elején emelte, negyed százalékponttal 2,50 százalékra, az irányadó refinanszírozási kamatminimumát. Előtte az utolsó emelés, szintén negyed ponttal, decemberben volt. Az emeléseket a gazdasági növekedés javulásával, a hitelezés bővülésével és az inflációs nyomással indokolták. Decemberig a kamat, a 2003. júniusi utolsó csökkentés óta változatlan volt 2,00 százalékon.

Az euróövezetben a tavalyi utolsó negyedévben a GDP átlagosan 0,3 százalékkal nőtt a harmadik negyedévihez képest, és 1,7 százalékkal volt nagyobb, mint 2004 utolsó negyedében. Az éves összehasonlítású adatot csütörtökön rontották az eddig ismert 1,8 százalékról.

Az euróövezetben az évi átlagos gazdasági növekedés 1,3 százalékra lassult tavaly a 2004-es 2,0 százalékról. Az EU statisztikai hivatalának becslése szerint az Egyesült Államok gazdasági növekedése tavaly 3,5 százalékos volt a 2004-es 4,2 százalék után, Japáné 2,7 százalékos a naptári évben a 2004-es 2,3 százalékos többlet után.