Kína folytatja a devizapiac reformját

A kínai jegybank megerősítette, hogy elszánt a devizapiac reformjának elmélyítésére. A cél ezzel is rugalmasabbá tenni a jüant és megtartani a kínai valuta alapvető stabilitását.

A 2006 első negyedévi pénzügypolitikájáról közölt jelentésében a People's Bank of China közölte, hogy innovatív lépések megtételével hozza majd egyensúlyba a kínai fizetési mérleg többletét, és továbblép a jüan konvertibilitása megteremtése felé.

A gazdaság jelenlegi állapotát illetően újra arra figyelmeztettek, hogy gyorsan nőnek az állóeszköz beruházások, amit a deflációs nyomás legfőbb okának tartanak. Ugyanakkor arra is figyelmeztették a politikusokat, hogy a likviditás is jelentős, ami az infláció kockázatát növeli.

A célok érdekében tett első konkrét lépések egyike, hogy a jegybank kísérletet tesz a pénzpiac "kiszárítására", a likviditás szűkítése érdekében újabb kötvénykibocsátást tervez. Az egy hete kibocsátott 30 milliárd jüan értékű három hónapos kincstárjegy után most 45 milliárd jüan (5,6 milliárd dollár) értékű aukciót hirdettek meg.

Elemzők szerint az elkövetkező hetekben a jegybank nyílt piaci műveleteinek felerősödésére kell számítani. A nagybankoknak valószínűleg különleges hitelkonstrukciókat is felajánlanak majd.

Május közepén - a jüan fokozatos piaci felértékelődése nyomán - 8 jüan alá süllyedt a kínai valuta dollárhoz viszonyított árfolyama, a kínai nemzeti bank 7,9982 jüanon jegyzett egy dollárt. Ez a legerősebb dollárhoz viszonyított árfolyam tavaly július, a jüan rögzített árfolyamának megszüntetése óta. Szerdán egy dollárért 8,0205 jüant adtak, a keddi 8,0266 jüanos jegyzés után.

Az év eleje óta fokozatosan erősödik a jüan a dollárhoz képest, jelezve, hogy a piac, ha lassan is, de elvégzi azt a kiigazítást, amelyet a hivatalos kínai pénzügyi politika még nem tett meg. A rögzített árfolyam megszüntetésének napján 8,11 jüan/dolláros árfolyamot állapítottak meg, a május közepi csúcsérték ehhez képest már mintegy 3 százalékos erősödést jelent.

Kína tavaly júliusban szüntette meg a rögzített árfolyamot, és az ország legfontosabb kereskedelmi partnereinek valutáiból képzett kosárhoz kapcsolta valutájának árfolyamát. Az új árfolyam 2,1 százalékos felértékelést jelentett, a mintegy egy évtizede érvényes 8,28 jüan helyett az új ármegállapítás 8,11 jüan lett.

A korábbi árfolyampolitikát folyamatosan bírálta mind az Egyesült Államok, mind Kína többi kereskedelmi partnere, mert a jüant rendkívül alulértékeltnek tartották, és hangsúlyozták, hogy ez tisztességtelen előnyhöz juttatja a kínai exportőröket a világpiacon. Az árfolyam még mindig messze elmarad az Egyesült Államok által megkívánt 10 százalékos felértékeléstől, de tavaly július óta a jüan árfolyama naponta 0,3 százalékkal elmozdulhat az előző napi záró értékétől, ami elvben meghagyja a fokozatos felértékelődés lehetőségét, ahogyan ez ténylegesen is történik.

Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy a kínai jegybank beavatkozik az árfolyamsáv meghatározásába, ha azt a piaci fejlemények, a gazdasági és a pénzügyi helyzet szükségessé teszi. Az árfolyam mindenesetre sokkal rugalmasabban követheti a piaci feltételeket.