Mr. Euró ragaszkodik a szigorú deficit-szabályokhoz

A következő fél év legfontosabb feladatának tartja az Európai Uniót januártól elnöklő Luxemburg miniszterelnöke azt, hogy az euróövezet gazdasági stabilitását és növekedését biztosító szabálycsomagot átvizsgálják, és felkészüljenek a zóna közelgő bővítésére. Jean-Claude Juncker elmondása szerint - aki az uniós alkotmány életbe lépésével az első euróminiszter lesz - általános elv marad, hogy az államháztartási deficit nem lépheti túl a GDP 3 százalékát. Juncker nagyobb szigort akar a szabályszegőkkel szemben is.

Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök a Financial Times című brit napilapnak kedden adott nyilatkozatában emlékeztetett arra, hogy 2007-2010 között a jelenleg 12 országos - Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország - eurózóna várhatóan további tíz új taggal - Magyarország, Ciprus, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Málta, Szlovákia, Szlovénia - bővül.

"Ennek előkészítése érdekében és a jelenleg mutatkozó problémák fényében át kell gondolni, hol szükséges módosítani a szabályokon" - vélte Juncker, aki az uniós alkotmány életbe lépésével az euróövezet első elnöke - az első euróminiszter - is lesz. Juncker már márciusban szeretné ismertetni a módosítások első változatát.

A miniszterelnök mindazonáltal elvetette azokat a német, francia és olasz javaslatokat, hogy bizonyos kiadási tételeket vegyenek ki a szabályok érvényessége alól. Ez szerinte ugyanis gyengítené a stabilitás erősítésére irányuló paktumot.

Azt viszont Juncker megerősítette, hogy a jövőben rugalmasabbnak képzeli el a paktumot, miközben általános elv marad, hogy az államháztartási deficit az eurózóna országaiban nem lépheti túl a GDP 3 százalékát. Úgy vélte, azon országok esetében kell nagyobb rugalmasságot alkalmazni a deficit időszakos átlépésekor, amelyek jelentős reformokba kezdenek például nyugdíjrendszerüknél vagy hosszú távra kedvezően ható befektetésekkel.

A rugalmassággal párhuzamosan Juncker nagyobb szigort is akar a szabályszegőkkel szemben. Meg kell például előzni szerinte, hogy a görög statisztikai manipulációhoz hasonló még egyszer előfordulhasson, mert ilyesminek súlyos hatásai lehetnek a szabálycsomagra. Másfelől az Európai Bizottságnak hatékonyabban és nagyobb fenyegető erővel kell figyelmeztetnie azokat az országokat, amelyek - különösen fellendülő időszakban - felelőtlen költségvetési politikát folytatnak - hangoztatta Jean-Claude Juncker.