93 milliárddal nőtt a külkereskedelmi hiány

Az idei év első öt hónapjában az export és az import egyaránt 16 százalékkal bővült a megelőző év azonos időszakához képest. A kivitel értéke 4322 milliárd forintot, a behozatalé pedig 4869 milliárd forintot tett ki. Ez mindkét irányban 18 százalékos növekedést jelent. A külkereskedelmi mérleg hiánya 547 milliárd forint volt, amely a deficit 93 milliárd forintos növekedését jelenti - közölte honlapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A kivitel 63 százalékát jelentő gépek és szállítóeszközök volumene az árufőcsoportok közül a legnagyobb mértékben, 22 százalékkal bővült. Az árufőcsoporton belül a mobiltelefonokat magába foglaló híradás-technikai, hangrögzítő és -lejátszó készülékek exportértéke 35 százalékkal nőtt, és 743 milliárd forintot tett ki.

Az export 28 százalékát jelentő feldolgozott termékek kivitele 9 százalékkal haladta meg a bázisidőszaki szintet. Az árufőcsoporton belül a gyógyszerek és gyógyszerészeti termékek kivitelének értéke (80 milliárd forint) közel egyharmadával haladta meg az előző év azonos időszakában regisztrált értéket. Az árufőcsoportok közül kizárólag az élelmiszerek, italok, dohánytermékek forgalma csökkent, az export 5 százalékkal maradt el a tavalyi év hasonló időszakában regisztrált értéktől.

A behozatal felét képviselő gépek és szállítóeszközök importja 19 százalékkal nőtt. Az árufőcsoportba tartozó termékkörök közül a legnagyobb értékkel, közel 180 milliárd forinttal a 812 milliárd forintért behozott villamos gépek, készülékek és műszerek forgalma nőtt, de az import értéke a közúti járművek, valamint a híradás-technikai, hangrögzítő és -lejátszó készülékek esetében is jelentősen, 70-80 milliárd forinttal bővült.

A feldolgozott termékek behozatala 16 százalékkal haladta meg a bázisidőszak szintjét. Az árufőcsoporton belül a 167 milliárd forint importot jelentő színesfémek forgalma több mint duplájára nőtt, úgy hogy az árucsoport május havi behozatalának értéke már jelentősen elmaradt az első négy hónapban tapasztalt, kiugróan magas szinttől. A 138 milliárd forintért behozott gyógyszerek és gyógyszerészeti termékek értéke is jelentősen, több mint 30 százalékkal bővült; ennél a termékkörnél viszont a behozatal növekedési ütemének gyorsulása volt tapasztalható májusban.

Az árufőcsoportok közül kizárólag az energiahordozók behozatala mutat csökkenést, a forgalom 1,5 százalékkal maradt el a megelőző év azonos időszakának szintjétől.

A kivitel mintegy hatoda az EU-n kívüli országokba irányult, amely relációban az export értéke 15 százalékkal nőtt. A behozatal 18 százalékos növekedésén belül ezzel szemben az EU-n kívüli országokból feladott termékek értéke bővült nagyobb mértékben (20 százalékkal). Az ebbe a körbe tartozó országok közül Romániából és Svájcból egyaránt mintegy 30 milliárd forinttal nagyobb értékben adtak fel termékeket, mint a bázisidőszakban. Az importunk több mint háromnegyedét feladó Európai Unió viszonylatában 17 százalékkal nőtt a forgalom forintértéke.

A kereskedelmi mérleg az év első két hónapjában bekövetkezett javulást követően márciusban, áprilisban és májusban romlott, és az időszak egészét tekintve 93 milliárd forinttal lett rosszabb. A deficit növekedése szinte kizárólag az EU-n kívüli országokkal folytatott kereskedelem alakulásával magyarázható, mivel a megelőző év azonos időszakában regisztrált 312 milliárd forintot kitevő passzívum 404 milliárd forintra nőtt. Az Európai Unió vonatkozásában a hiány nagysága (143 milliárd forint) lényegében változatlan maradt. Ez utóbbi országcsoporton belül az új tagállamokkal folytatott kereskedelem egyenlegromlását kiegyenlítette a korábbi tagországoknál tapasztalt mérlegjavulás. Az egyenlegek ellentétes irányú változása olyan mértékű volt, hogy 2004 első öt hónapjában már az új EU-tagállamokkal folytatott kereskedelemben keletkezett nagyobb mértékű passzívum - közölte a KSH.