Hét uniós országban dolgozhatnak magyarok a csatlakozástól

Munkavállalási engedély nélkül, szabadon vállalhatnak munkát a magyarok Írországban, Dániában, Hollandiában és Svédországban az uniós csatlakozást követően, a Külügyminisztérium közlése szerint.

Várhatóan a fenti négy országhoz hasonlóan szabad munkavállalást biztosít már a csatlakozástól Görögország, Olaszország és Spanyolország is - mondta a Külügyminisztérium főosztályvezetője, Iván Gábor. Ezt szóban már többször kifejezték, a szándék megjelenik levelekben is, de ennek írásos megerősítése még nem történt meg, mondta a főosztályvezető.

Írország a munkaerőpiaca teljes felszabadításáról döntött, a másik három ország is szabad munkavállalást biztosít, de fenntartja a jogot védintézkedésekre, ha valamelyik régióban vagy szakterületen számottevő feszültséget okoz a magyar munkavállalók nagy száma.

Még nem tudni, miként dönt Luxemburg és Portugália - mondta a főosztályvezető. Luxemburg valószínűleg novemberben közli végleges válaszát, és a Külügyminisztérium szerint van rá esély, hogy szintén teljesen szabad munkavállalási lehetőséget biztosít a csatlakozástól. Portugália kivárja Spanyolország döntését.

A többi országban 2 éves derogáció lesz

A többi tagország a csatlakozást követő két évig nemzeti szabályozását alkalmazza a magyar munkavállalókra. Ennek mibenlétéről hivatalosan még nem nyilatkoztak, a magyar diplomácia törekvése viszont, hogy a csatlakozási népszavazásig ezeket a tényezőket is értékelhessék a magyar állampolgárok.

Az eddigi nyilatkozatokból kiderül, hogy az Egyesült Királyság valószínűleg a kétéves átmeneti időszak után dönt a munkaerőpiaca teljes felszabadításáról, de addig is több könnyítést kíván bevezetni. Így például már jövőre megadja a lehetőséget a tervek szerint a fiatal magyar munkavállalók kedvezményes két évre szóló munkavállalására.

Finnországban a kétéves nemzeti szabályozás fenntartása is nagy fokú munkavállalási szabadságot jelent. Finnország is úgy nyilatkozott, hogy a két év után már ezt a gyakorlatilag formai korlátozást is megszünteti.

Franciaország esetében még nem tudni, miben áll majd a kétéves nemzeti szabályok fenntartása. Belgium sem tartja fenn feltehetően két év után ezt az átmeneti korlátozást, mondta Iván Gábor.

A magyar munkavállalók közül a legtöbben Ausztriában és Németországban dolgoznak jelenleg. Ez a két ország szintén a nemzeti szabályozását alkalmazza két évig. Ennek pontos mibenlétéről még nem sikerült egyezményt kötni, de a jelenlegi feltételek minden bizonnyal javulnak, hiszen erre vállalt kötelezettséget valamennyi tagország.

Ausztriában jelenleg 1400-as keretszám alapján dolgozhatnak magyarok a határ menti régióból az átlagosnál kedvezőbb munkavállalási feltételekkel, 900-an pedig a gyakornoki egyezmény keretében juthatnak így munkához, mondta a főosztályvezető. Az egyénileg megszerzett munkavállalási engedéllyel Ausztriában dolgozók számát tízezerre lehet becsülni.

Németországban a magyar és német cégek közötti szerződések alapján 7000-es kvótának megfelelő számú magyar munkavállaló dolgozhat. Ezen felül a gyakornoki egyezmény 2000 magyar munkavállalására ad lehetőséget. Az egyénileg megszerzett munkavállalási engedéllyel Németországban dolgozó magyarok számát több mint tízezerre becsülik.

A kétéves átmeneti időszak után valamennyi, a korlátozást alkalmazó tagországnak értékelnie kell, jelentettek-e feszültségeket munkaerőpiacukon az új tagországokból érkező munkavállalók - mondta Iván Gábor. Ennek alapján dönthetnek úgy, hogy még további három évig fenntartják a korlátozást. Ezt követően ismét értékelniük kell a helyzetet, s újabb két évre csak akkor hosszabbíthatják meg a korlátozást, ha bizonyíthatóan kedvezőtlen e munkavállalók szerepvállalása az adott ország munkaerőpiacára.

(MTI)

Ajánlat:

Külügyminisztérium

Korábban:

Az EU-ban is máknagyhatalom leszünk
(2002. október 22.)

Nem hiányzik a könyvtárából?

Problémás emberek