A "Kaya Ibrahim" módszer lényege, hogy egy külföldi állampolgárnak adják el a tetemes adósságot és köztartozást felhalmozott céget, így az APEH gyakorlatilag már tehetelenül próbálja beidézni az újdonsült ügyvezetőt.
A közvetítési díj félmillió forint közül mozog, amelynek fejében még "jogi garanciát" is vállal a közvetítő társaság, ráadásul rengeteg "hasznos tanáccsal" is ellátják a megszorult ügyfeleket. Ilyen hasznos tanács például a meglévő cégvagyon kimentése a fantomizálás előtt, bár ebből további 10 százalék jár a közvetítőnek. A vevő rendszerint egy külföldi - főleg szomszédos országból való - állampolgár, de ugyancsak gyakori eset, hogy egy magyar hajléktanból csinálnak cégtulajdonost.
Az APEH természetesen tud ezekről a hirdetésekről, ám büntetőjogi eszközökkel csak akkor tud tenni valamit, ha az eladósodott cég ellen felszámolási eljárás indul, és a felszámoló csődbűntett miatt feljelentést tesz. Vagy akkor, ha felszámolást megelőzően valaki csalás miatt tesz feljelentést, aminek a valóságban elég kevés az esélye.
(Üzleti Negyed)
Korábban: