Nem csak Amerikának kerülne sokba az iraki háború

Vágólapra másolva!
Amerikai szakértők napokban nyilvánosságra hozott tanulmányai szerint egy Irak ellen irányuló katonai akciót követően a világ országainak jóval több pénzébe kerül majd az újjáépítés, mint történt Jugoszlávia esetében. Irak államadóssága becslések szerint elérheti a 126 milliárd dollárt, és ennek visszafizetéséhez is külföldi segítségre van szüksége - írja pénteki számában a Népszabadság.
Vágólapra másolva!

A jugoszláviai háború után az Egyesült Államok és más államok összesen 1,3 milliárd dollárnyi segélyt folyósítottak az országnak, ráadásul Jugoszlávia hitelezői elengedték a mintegy 4,5 milliárd dollárra rúgó államadósság 66 százalékát, a maradék kifizetésére pedig 22 évet adtak.

Irak esetében azonban más a helyzet. Az ország gazdasági állapota gyakorlatilag 1980, az Iránnal vívott háború óta folyamatosan romlik, a 1991-es Öböl-háborút követően pedig a nemzetközi közösség gazdasági szankciókkal sújtotta Irakot. A hatalmas pusztítással járó háborúk következményeinek felszámolására, és például az ipar helyreállítására becslések szerint hosszú ideig évente 1-7 milliárd dollárra lesz szükség.

Irak államadóssága mintegy 42-126 milliárd dollárt tesz ki, ennek jelentős része a Kuvait megtámadásáért fizetendő összeg, amit az ENSZ 43,6 milliárd dollárra tart; Kuvait ezzel szemben 300 milliárd dollárra tart igényt. Az adósságok visszafizetésére is várhatóan külföldi segítségre lesz szüksége Iraknak.

Alvállalkozók háborúja

Az Egyesült Államok hadserege önmagában képtelen lenne megindítani támadását Irak ellen, ugyanis ehhez előbb szerződést kell kötnie alvállalkozóival - ismerteti a New York Times írását a Népszabadság. A rendszerint volt katonák vezetése alatt működő alvállalkozó cégek - például a Kellog Brown & Root, a Logicon, vagy az MPRI - nélkül az amerikai hadsereg gyakorlatilag működésképtelen, mivel a barakkok takarításától kezdve a katonák kiképzésén át a fegyverek karbantartásáig számtalan feladatot ezek a cégek látnak el. Szolgálataikat kényes politikai szituációkban is rendszeresen igénybe veszik. Amikor az amerikai hadsereg hivatalosan nem vehet részt egy-egy akciókban - legyen az akár katonai, akár egyéb tevékenység - a fizetett "zsoldosokhoz" fordulnak. Néhány cég állandó "telephellyel" rendelkezik a guantanamói bázison, vagy Közép-Ázsiában. Becslések szerint 1996-ban az amerikai hadseregben minden tizedik katona valamilyen külső céggel állt szerződésben. A "zsoldosok" alkalmazása - amellett, hogy őket nem kötik a katonai szabályok és törvények - jelentős megtakarítást jelent az államnak, hiszen szolgálataikért békeidőben nem kell fizetni.

(Üzleti Negyed)