Az erős forint nem rontotta a versenyképességet

Az erős forint nem rontotta a magyar export versenyképességét - közölte hétfőn Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. A központi bank vezetője azt is elmondta, hogy a költségvetési politika sarokszámai lehetővé teszik a 2003-as inflációs cél betartását.

A Monetáris Tanács hétfői ülése - melyen a testület változatlanul hagyta a jegybanki alapkamatot - utáni sajtótájékoztatón Járai Zsigmond jegybankelnök közölte: a kormány által a jövő évre várt 4,5 százalékos GDP-arányos államháztartási hiány és a versenyszféra 3 százalékos béremelkedése mellett teljesíthetőnek tartja az inflációs célt.

A sajtótájékoztatón elhangzott: az MNB bízik abban, hogy a hétvégi írországi népszavazáson jóváhagyják az EU bővítéséről szóló nizzai egyezményt, a jegybank azonban felkészült a "nem" válaszra is. Ha az írek elutasítanák az egyezményt, az az MNB megítélése szerint bizonytalanabbá tenné ugyan a pénzügyi helyzetet, de a dezinfláció továbbra is folytatódna - mondta Járai Zsigmond.

Az erős forint nem csökkentette a kivitelt

A Monetáris Tanács hétfői ülésén foglalkozott a magyar export versenyképességének kérdésével is. A magyar kivitel növekedése tavaly 7,2 százalékponttal, idén az első félévben 7,4 százalékponttal haladta meg a 15 legfontosabb külkereskedelmi partner súlyozott importnövekedési ütemét. Az Európai Unió 15 országának teljes importjából idén az első félévben a magyar export 1,02 százalékkal részesedett az egy évvel korábbi 0,95 százalék után. A forint reálfelértékelődése ellenére tehát az ország exportteljesítménye javult.

Az Európai Unió múlt héten kiadott országjelentése szerint a tavalyi év közepén kezdődött forintfelértékelődés rontotta ugyan a külső versenyképességet, viszont a mérséklődő importárakon keresztül jelentősen hozzájárult az infláció letöréséhez és elősegítette a makrogazdasági egyensúly fenntartását.

(MTI)

Ajánlat:

MNB

Korábban:

Változatlan a jegybanki alapkamat