2004-re versenyképességet ígér az EU

Az Európai Unió bizottsága Brüsszelben elfogadta azt a jelentést, amely hivatalosan javasolja tíz  ország EU-csatlakozását 2004-ben. Az Európai Bizottság szerdán közzétett stratégiai jelentésében a felvételi tárgyalások év végi lezárását javasolta. A jelentés gazdasági része a tavalyihoz hasonlóan Máltát és Ciprust külön kezeli a többi tagjelölttől. E két ország már tavaly is képes volt megbirkózni a belső piac támasztotta versenykihívással. A másik nyolc "első körös" tagjelölt a jelentés szerint csak a csatlakozás idejére lesz képes megfelelni ennek az ismérvnek - írja a Bruxinfo.

Bulgária és Románia nem tartozik a csatlakozók első köréhez, ők legkorábban 2007-ben lehetnek uniós tagok. A jelentésben először volt megnevezve Bulgária működő piacgazdaságként. Mindkét országnak a segélyek számottevő növekedését ígérték 2004-től. A közösség 2006-tól kezdve a Törökországnak juttatott pénzügyi segélyek megkettőzését indítványozta - írja a Bruxinfo.

Az idei stratégiai jelentés áttekinti az 1997 óta elért eredményeket is. 1997 és 2001 között a legtöbb tagjelölt átlagos gazdasági növekedése jóval meghaladta a 2,6 százalékos uniós átlagot. A 10 közép- és kelet-európai tagjelölt vásárlóerő-paritáson mért egy főre eső GDP-je a 2000-es 38,5 százalékról 2001-re az EU-átlag 39,3 százalékára emelkedett.

A jelentés kiemelte a termelésben végbement szerkezetváltozásokat: a mezőgazdaság szerepe csökkent, a szolgáltatási szektoré ezzel párhuzamosan nőtt. A legtöbb tagjelölt országban hanyatlásnak indult az infláció, döntőrészt az ipari szerkezetváltás következtében azonban a közép-európai tizek átlagában csökkent a foglalkoztatás. 2001-ben a költségvetés átlagos hiánya 3,2 százalékról 3,8 százalékra változott.

A legtöbb országban viszonylag magas a kereskedelmi és a folyó fizetési mérleg hiánya, de a bizottság szerint az elviselhetőség határain belül maradt. A többség jelentős mennyiségű külföldi működődőkét volt képes vonzani. A magánosítás terén látványos előrehaladás történt, de néhány ágazat szerkezetváltása még mindig nem fejeződött be. Szinte valamennyi ország hatékonyabb és stabilabb bankszektorral rendelkezik mára.

Az EU legfontosabb kereskedelmi partnerei a csatlakozásra váró jelöltek közül
(kiigazítatlan adatok, milliárd euróban)

	EU export-ja	EU export-ja	EU export -ja	EU import-ja	EU import-ja	EU import- ja	Külkeres- kedelmi mérleg egyenlege	Külkeres-kedelmi mérleg egyenlege
	2002. 1. félév	2001. 1. félév	Növe-kedés	2002. 1. félév	2001. 1. félév	Növe-kedés	2002. 1. félév	2001. 1. félév
Lengyel- ország	18.2	17.6	4%	13.8	13.3	4%	4.4	4.3
Cseh- ország	14.1	13.8	2%	13.6	12.4	10%	0.6	1.4
Magyar- ország	12.3	12.1	2%	12.4	12.5	-1%	-0.1	-0.5
Török- ország	11.5	10.4	11%	10.5	10.0	5%	1.1	0.4

Forrás: Ecostat

Az országjelentések több területen sürgős intézkedésre szólítottak fel. A problematikus területek közé tartozik a mezőgazdaság, a regionális politika, a vámpolitika és a pénzügyi ellenőrzés. Bulgária, Románia és Törökország nem felel meg teljes egészében ennek a kritériumnak.

Tekintse át az országjelentések gazdasági vonatkozásait:

Bulgária:

Az ország gazdasága erősen mezőgazdasági jellegű. Az erőfeszítések, amelyeket az értékes szektorok fellendítésére tettek nem sok eredményre vezettek. Részletek...

Ciprus

Az ország gazdaságilag teljesen alkalmas a tagságra, de ugyanazokkal a problémákkal néz szembe, mint a kelet-európai jelöltek.Részletek...

Csehország:

Csehország az egyik legfejlettebb tagjelölt a szovjet befolyás megszűnése utáni gyors politikai és gazdasági átalakulásnak köszönhetően. Részletek...

Észtország

Az ország Kelet-Európa leglelkesebb reformereként gyors deregulációt hajtott végre. Már korán a német márkához kötötték saját valutájuk árfolyamát, ezen kívül az adórendszert is megreformálták. Részletek...

Magyarország

Az idei országjelentésben az Európai Bizottság előrelépésnek minősíti a közbeszerzési szabályok érvényesítését az autópálya-építésnél, ám hiányolja a közbeszerzési eljárást általánossá tevő kerettörvényt. A versenypolitikában az állami támogatások - mindenekelőtt az adókedvezmények -EU-konform átalakítását sürgeti a dokumentum. Részletek...

Lettország

Az ország gazdasága nem fejlődik látványosan, amit egyrészt a felemás liberalizáció, másrészt a szomszédos Oroszország kedvezőtlen befolyása okoz. Részletek...

Litvánia

A három balti állam közül Litvánia a legelmaradottabb. A szükséges gazdasági reformok politikai konszenzus híján sorra elmaradtak. Az ország helyzetét nehezíti, hogy komolyabb hasznot hozó iparágakkal nem rendelkezik. Részletek...

Málta

A földközi-tengeri ország, amellett, hogy működőképes piacgazdasággal rendelkezik, már tavaly is képes volt megbirkózni a belső piac támasztotta versenykihívással. A gazdasági növekedés a múlt évben stagnált és a munkanélküliség is alacsonynak mondható. Részletek...

Lengyelország

Szakértők szerint Lengyelország legnagyobb problémája a gyenge kormányzat, mert - mint mondják - nem elég csak a törvényhozásban elfogadni a gazdasági reformokat, azokat alkalmazni is kell a gyakorlatban. Részletek...

Románia

A gazdasági és politikai instabilitás arra kényszerítették Romániát, hogy bizonyos fokú gazdasági reformokat vezessen be, azonban ezek mértéke jelentősen elmarad a Brüsszel által megkövetelt szinttől. Részletek...

Szlovákia

A régió államai közül Szlovákiában messze a legmagasabb a munkanélküliség - főként az ország elmaradottabb keleti részeiben -, és költségvetési hiány is magas. Részletek...

Szlovénia

Az ország a jugoszláv időkből megőrizte fejlett könnyűiparát és mezőgazdaságát, a turizmus pedig az egyik húzóágazattá fejlődött. Részletek...

Törökország

A gazdaság a 2001-es drámai visszaesés után most is krízisben van: a részvényárak zuhannak, az infláció szárnyal. Részletek...

(Üzleti Negyed)

Ajánlat:

Bruxinfo