A magyar tőkepiacnak árthat leginkább az ír "nem"

A Morgan Stanley befektetési bank szerint továbbra is valószínű, hogy az ír népszavazáson elfogadják az EU-bővítés egyik kulcsfontosságú egyezményét, a Nizzai Egyezményt. Ha mégsem, arra érzékenyen reagálhatnak a csatlakozni vágyó országok - különösen Magyarország - értékpapírpiacai. Egy nemleges szavazás esetére egyébként két brüsszeli vész-forgatókönyv létezik: az első esetben hat hónappal, a második verzió szerint legalább egy évvel kitolódna a csatlakozás.

A Morgan Stanley szerint egy esetleges ír "nem" után a magyar piac reagálna a legérzékenyebben a közép-európai értékpapírpiacok közül.

A magyar kötvények hozama az elmúlt időszakban jelentős mértékben esett a külföldi tőkebeáramlás hatására. Ennek hátterében a magas kamatszint és a stabil forintárfolyam áll. A tőkebeáramlás annak ellenére következett be, hogy az államháztartás hiánya jelentősen meghaladja a tervezett szintet, vele párhuzamosan bővül a fizetési mérleg hiánya, és kétségek mutatkoznak a Magyar Nemzeti Bank jövő év végére kitűzött inflációs céljának teljesíthetősége iránt - írták a Morgan Stanley elemzői.

A Morgan Stanley úgy véli, hogy az EU-bővítés jelentősebb csúszása megváltoztatná a forintárfolyammal kapcsolatos várakozásokat, és növelné a kamatemelés valószínűségét. A hitelfelárak szintén emelkednének, ami abból a szempontból is jelentős, hogy nemrég az Államadósság Kezelő Központ egy vezető tisztségviselője bejelentette: Magyarország - egy év szünet után - jövőre ismét megcsapolná a külföldi tőkeforrásokat belső adóssága finanszírozására, devizakötvények kibocsátásával újítaná meg lejáró külföldi államadósságát.

A régió többi országa visszafogottabban reagálna a Dublinból érkező esetleges rossz hírre - vélik a Morgan Stanley szakértői. Lengyelországban a belföldi monetáris feltételek a bankház szerint egyértelműen a további kamatcsökkentések irányába mutatnak.

A többség a bővítés mellett

Az Irish Times/MRBI által végzett legfrissebb közvélemény-kutatás szerint a Nizzai Egyezményre az írek 37 százaléka szavazna igennel, 25 százalék szavazna ellene, 32 százalék még nem döntötte el, miként szavaz, 7 százalék pedig nem menne el szavazni. Ennek alapján a Morgan Stanley a bővítés egyik kulcsfontosságú elemeként számon tartott egyezmény jóváhagyására számít a jövő szombati népszavazáson a tavaly júniusi voksolás elutasító döntése után.

Amennyiben az írek mégis a Nizzai Szerződés ellen szavaznak, úgy ebben az esetben a Morgan Stanely szerint az EU nem kockáztatná, hogy semmibe vegye az ír nép akaratát, de nem kockáztatná az egyezmény teljes kudarcát sem. Ha a tagországok ez év végéig nem hagyják jóvá az egyezményt, akkor a bővítés legjobb esetben is 2005. januárig csúszna.

A fő veszély a növekvő államháztartási hiány

Szlovénia kivételével jelenleg az összes, EU-csatlakozásra váró közép-európai országban növekvő államháztartási deficitet könyvelnek el. Ez veszélybe sodorhatja azt az elképzelésüket, hogy már 2007-ben az euróövezet tagjai lehetnek. Különösen aggodalmat keltően alakulnak a dolgok Magyarországon - írta hétfői számában a Frankfurter Allegemeine Zeitung.

Hasonlóan borúsan láta az esélyeinket a Deutsche Bank Research és az amerikai JP Morgan bank piackutató részlege. A két cég vélemyénye szerint, ha nem lesz határozott irányváltás a költségvetési politikában az önkormányzati választások után, Magyarország nem fogja teljesíteni a feltételeket 2004/2005-re. Arra az időre az államháztartási deficitnek már nem szabad meghaladnia a GDP 3 százalékát, ha Magyarország ragaszkodik ahhoz, hogy 2007-ben belépnek az euróövezetbe, de jelenleg Magyarország még elmarad ettől a kritériumtól - állapította meg a frankfurti lap.

Miközben a kormány az idén 6,0 százalékos államháztartási deficittel számol, közgazdászok már közel 8,0 százalékos deficitet sem zárnak ki. Ez az előző évi hiánynak több mint a kétszerese lenne. E számok tükrében a kormánynak az az ígérete, hogy a deficitet a következő évben leszorítja 4,5 százalékra, mindinkább veszít hiteléből - olvasható a Frankfurter Allgemeine Zeitung hétfői számában.

Bővítés minden áron

Brüsszelben egyébként két forgatókönyvvel számolnak az ír "nem" esetére. A "B-terv"-nek nevezett elképzelés szerint módosítanák a Nizzai Egyezményt, és abban csupán a bővítéshez minimálisan szükséges intézményi feltételek szerepelnének. Ez az eshetőség legfeljebb hat hónappal tolná ki a csatlakozás dátumát.

A másik forgatókönyv szerint a bővítés egész kérdéskörét visszadobnák a tervezőasztalra: azt megvitatná az EU Kormányközi Konferenciája, amely 2004 közepe táján fejeződik be. Ebben az esetben legalább egy évvel halasztódik a csatlakozás.

(MTI)

Korábban:

A General Electric megfenyegette az íreket
(2002. október 3.)

Október közepén ír népszavazás EU-bővítés ügyben
(2002. szeptember 28.)

Könyvajánló

Nem hiányzik a könyvtárából?

A magyar gazdaság a változó világban