Acél után uránvám-háború

A közelmúltban lezárult acélvám-háború után újabb vámvita robbanhat ki az Egyesült Államok és az Európai Unió között, ezúttal a gyengített urán exportjára kivetett amerikai vámok miatt. Korábban az amerikai kereskedelmi minisztérium azért sújtotta vámmal az Európából származó uránt, mert megítélése szerint az európai dúsító üzemek tisztességtelen állami szubvencióban részesülnek - írja a BBC News Online.

Az ellenintézkedésekre készülő Európai Bizottság szerint az amerikai vámok törvénytelenek. Az EU egyik szóvivője a BBC News Online-nak elmondta, hogy a hónapokig tartó egyeztetés alatt nem sikerült megoldást találnia a feleknek, ezért az ügyet a továbbiakban a WTO tárgyalja.

A Európai Bizottság egyébként az Európából az Egyesült Államokba kerülő urán értékét évi 500 millió dollárra becsüli. A gyengített uránt főként nukleáris erőművek fűtőanyagaként hasznosítják, fegyverek előállítására azonban nem használható.

Az ügy előzménye, hogy két évvel ezelőtt az egyetlen amerikai urándúsító cég, az időközben privatizált US Enrichment Corporation (USEC) panaszt emelt a francia állami urándúsító vállalat, az Eurodif, illetve a brit-dán-német Urenco konzorcium ellen. A vád mindkét esetben az volt, hogy a vállalatokban érdekelt kormányok állami segítséget biztosítanak a cégeknek.

A büntetővámok kiszabását javasló Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság (ITC) által a múlt évben lefolytatott nyomozás megállapította, hogy az államilag szubvencionált gyengített urán exportja sérti az amerikai belpiacot.

Az ITC vizsgálata a két említett vállalatot ugyan végül nem marasztalta el a '70-es és '80-as években felvett állami támogatások miatt, azért viszont igen, hogy az összegek jó részét még mindig nem fizették vissza. A ITC-döntés értelében ezért az Eurodif 34 százalékos, az Urenco pedig 2,23 százalékos vámot fizet az Amerikába irányuló export után. Az Európai Bizottság becslései szerint az USEC ilyen módon évi 100 millió dolláros extra-bevételre tesz szert.

Az ITC a nyomozás során azt is kiderítette, hogy a Eletricité de France (EdF) az Eurodif által dúsított uránt a piaci árnál 13 százalékkal magasabb áron vásárolta meg, ezután pedig az amerikai áraknál 19,5 százalékkal olcsóbban értékesítették azt a tengerentúlra.

Az USEC egyébként monopolhelyzetben van az Egyesült Államokban az urándúsítás területén, és ez a cég látja el fűtőanyaggal a világ nukleáris erőműveinek nagy részét. A cég egyedüliként végzi az orosz nukleáris fegyverek hasadó anyagainak újrahasznosítását is. A társaság az 1998-as sok vitát kavaró magánosítást követően állami kézben maradó dúsító üzemeket is működtet, a privatizáció óta több gyárat is bezárt, illetve jelentős elbocsátásokat hajtott végre. Az oroszországi megrendelés, és az európai versenytársakat sújtó vámok ellenére az USEC részvényeinek árfolyama a tőzsdére kerülés óta mintegy felére, 7 dollárra csökkent.

Az USEC a védő-intézkedések ellenére hamarosan komoly vetélytársra számíthat, mégpedig pont a "megvádolt" Urenco személyében - amely egyébként a világon a legolcsóbb dúsított uránt állítja elő - ugyanis a brit-dán-német vállalat 1,1 milliárd dollárért dúsító üzemet épít az Egyesült Államokban egy konzorcium részeként. Az üzem várhatóan 2007-ben kezdi meg a termelést.

(Üzleti Negyed)

Ajánlat:

USEC

Urenco

Korábban:

Amerika kész egyezkedni az acélvámok ügyében
(2002. szeptember 10.)

Az Egyesült Államok részlegesen visszavonta az acélvámokat
(2002. augusztus 23.)

A WTO Európa javára döntött az acélvitában
(2002. augusztus 1.)