Az EU-belépéskor nem járunk jól

2002.10.25. 11:20

Magyarország kevesebb pénzt kaphat az uniós csatlakozását követő első évben, mint az azt megelőzőben. Mármint, ha a tagállamok nem támogatják az Európai Bizottság kompenzációs törekvéseit - tudta meg a Magyar Hírlap a bővítési szóvivőtől. A csehek, a szlovénok a ciprusiak és a máltaiak még rosszabbul járhatnak, hiszen ők többet fizetnének be a központi büdzsébe, mint amennyit összesen kapnának a közösségtől.

A bővítés költségei miatt aggódó tagállamokat kívánván megnyugtatni az Európai Bizottság, kidolgozta januári költségvetési javaslatainak részleteit, és megmutatta: az újonnan csatlakozó, az uniós átlagnál jóval szegényebb államoknak jutó pénz nemcsak hogy nem növekszik radikálisan, de néhányan a közösség nettó befizetőjévé válnak 2004-ben.

Bár Magyarország nem tartozna ez utóbbiak közé, összességében mégis majdnem 180 millió euróval (43,2 milliárd forint) kevesebb jutna neki, mint jövőre az előcsatlakozási alapokból. E tervezet szerint 2004-ben tehát nettó 25 millió jutna nekünk, ugyanis az 545 millió euró új támogatás az előcsatlakozási alapokból áthúzódó kifizetésekkel együtt felmenne 761 millióra. Befizetési kötelezettségünk ugyanakkor 736 millió lesz, ha már abban az évben tagok leszünk. Ezzel szemben 2003-ban 204 milliót kaphatunk az előcsatlakozási alapokból, és semmit sem kell fizetnünk. A "járandóság" viszont gyorsan emelkedne, azaz a következő években már erősen pozitív lenne a mérleg: 2005-ben nettó 347, míg 2006-ban nettó 588 millió lenne részesedésünk - derül ki a Világgazdaság által látott dokumentumokból. 2005-ben ugyanis a teljes támogatás 1,1 milliárd, míg a befizetés 749 millió, 2006-ban pedig 1,36 milliárddal szemben 776 milliónyi befizetési kötelezettséggel.

A bizottság a számításnál egyébként figyelembe vette, hogy várhatóan miként alakulnak a SAPARD-, az ISPA- és a PHARE-kifizetések, amelyek utolsó részleteire már a csatlakozást követően kerülne sor, valamint azt, hogy a közvetlen agrártámogatások csak az adott pénzügyi évet követő évben jutnak el a címzettekhez. Ahogyan a falusi fejlesztési pénzeknek is csak 35 százalékát, a strukturális segélyeknek pedig 16 százalékát fizetik ki az első évben. A nagy infrastrukturális fejlesztésekre adandó kohéziós támogatásokból 2005 előtt egy eurócentet sem folyósítanának a rendszerbe épített késleltetett kifizetések miatt.

A magyar kormány számára ezek a számok elfogadhatatlanok, ezért kemény alkura készül. Az országnak már a csatlakozás évében is jobb költségvetési pozícióba kell kerülnie, mint a megelőző évben - jelentette ki Gottfried Péter helyettes államtitkár.

Ezzel az Európai Bizottság is egyetért - erősítette meg a Magyar Hírlapnak Jan-Christophe Filori. A bővítési szóvivő elmondta: a bizottság arról kívánja meggyőzni a tagállamokat, hogy kompenzációra van szükség, hiszen álláspontja szerint egy új tagállam sem járhat rosszabbul a csatlakozást követő évben, mint az azt megelőzőben.

Amennyiben azonban a tagállamok konokul elutasítanák a kompenzáció lehetőségét, a cseh, a szlovén, a ciprusi és a máltai vezetők komoly bajban lennének, hiszen azt kellene elfogadtatniuk a szavazókkal, hogy - annak ellenére, hogy szegényebbek bármelyik jelenlegi tagállamnál - 2004-ben többet kellene befizetniük a közös költségvetésbe, mint amennyit onnan kaphatnának. Málta egyszer már kihátrált a felvétel elől, és a cseh közvéleményről sem mondható el, hogy egyöntetűen lelkesedik a csatlakozásért. Prágának pedig a 2003-as 158 milliós többlet helyett 185 millió euró veszteséggel kellene számolnia. A legnagyobb és az egyik legszegényebb jelölt, Lengyelország is csak 24 millió euró többlethez jutna 2004-ben, pedig ott már eddig is sokan ellenezték a tagságot.

(Magyar Hírlap)

Ajánlat:

EU 

Korábban:

Négy ország nettó befizető lesz 
(2002. szeptember 11.)