Egyre több a "tiszta" gazdaság hazánkban

Vágólapra másolva!
Bővült az ellenőrzött biotermelésbe bevont mezőgazdasági terület Magyarországon, míg 1996-ban 11 400 hektáron, 2001-ben már 79 200 hektáron termesztettek ilyen növényeket a gazdák - közölte a Központi Statisztikai Hivatal. A nagyarányú bővülés ellenére a mezőgazdasági terület egy százalék körüli mértéke hasznosul ilyen módon. Az Európai Unióban a mezőgazdasági terület csaknem 3 százalékán folytatnak biotermelést.
Vágólapra másolva!

A biogazdálkodási mód tiltja a műtrágyák, kemikáliák, növekedésszabályozók és a génmanipulációval előállított szaporító anyagok alkalmazását, és eltér az intenzív termelési módoktól. A feldolgozott élelmiszereknél kizárja, vagy mennyiségileg és minőségileg korlátozza az adalék-, a színező- és festékanyagok, valamint tartósítószerek használatát.

Hazánkban 1999 óta van szabályozás

Magyarországon a géntechnikai tevékenységet az 1999. január elsején hatályba lépő, 1998. évi XXVII törvény szabályozza. A törvény értelmében tíz hónapos kísérletsorozatnak kell megelőznie egy genetikailag módosított termék forgalomba kerülését. Az állami fajtaelismerés három éves procedúrája után már forgalomba is kerülhet a termék. Ennek értelmében, optimális (pesszimista) esetben az első, Magyarországon termesztett genetikailag módosított alapanyagokból is készült élelmiszerek 2003-ban kerülhetnek a boltokba.

Magyarországon a Biokontroll Hungária Kht. az egyetlen hivatalos ellenőrző szervezet a biotermékekre. A minőséget tanúsító biotermék védjegy a belföldi és exportpiacon is elengedhetetlen feltétele a forgalmazásnak.

A biotermékek más élelmiszerekhez viszonyított magasabb fogyasztói ára miatt a gazdák főleg exportra termelnek. A védjeggyel rendelkező biotermékek 95-97 százalékát Nyugat-Európába szállítják. A termékek kemikáliák és károsanyagoktól mentes termelése az Európai Unióban is drágább, ezért a biomódszerekkel termelő gazdákat támogatják a strukturális alapok (az árkülönbözetet kifizeti az unió).

A manipulált alapanyagok hatásai

A genetikailag módosított alapanyagok hatásai három csoportba sorolhatók: allergén, toxikus és palogén hatások. A civil, környezetvédő szervezetek szerint a kötelező vizsgálat felületes.

A legfontosabb bioterméket a gabonafélék jelentik, ezen belül legjelentősebb a durumbúza és a tönkölybúza. Ezeket őrleményként, így biokenyérlisztként, illetve biotésztaként forgalmazzák. Jelentős még a tavaszi árpa (sörárpa) biotermesztése. Termesztenek még biomódszerrel napraforgót, repcét és olajtököt. Megtalálható az ilyen módon termesztett növények között a szója, a csicseriborsó, valamint a borsó. Hazai keresletre főleg sárgarépát, burgonyát, paradicsomot, hagymaféléket szállítanak a gazdák. Mérsékeltebb a kereslet a "tiszta módszerrel" megtermelt gyümölcsök, -szőlő és a bor iránt.

Egyre nagyobb az érdeklődés a biomódszerekkel tenyésztett állatokból készített termékek iránt. Magyarországon 1997-ben lehetett először támogatást igényelni a biomódszerre történő áttérés maximum hároméves időszakára. A legtöbb ellenőrzött biogazdaság a Dél-Alföldön található (124), valamint Észak-Magyarországon (112), illetve az Észak-Alföldön (107).

Az emberre is káros

A biotermékek népszerűségének növekedéséhez jelentősen hozzájárult a 2000. év végén kirobbant Aventis-botrány valamint a "belterjes takarmánykukorica esete". E példák azt mutatták, hogy a genetikailag módosított összetevők az emberi egészségre is károsak lehetnek. Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszer-felügyeleti Szerv 2000-ben engedélyezte a belterjes kukorica állati takarmányozásra való felhasználását. Kiderült azonban, hogy módosított fehérjéitől csak hosszú évek alatt tud megszabadulni a szervezet, ráadásul allergén hatásokat is kiválthat. A másik példa az Aventis cég által forgalmazott, az egész világban exportált tortilla és chips szállítmányokhoz köthető. A cég e két termékében két éve egy egészségre káros, Starling nevű genetikailag módosított fehérjét mutattak ki.

A 2000-es Általános Mezőgazdasági Összeírás adataiból viszont kitűnt, hogy Magyarországon például 2000-ben nem a hivatalosan nyilvántartott 736, hanem 3300 gazdaságban foglalkoztak biogazdálkodással. E gazdaságok 95 százaléka egyéni gazdaság.

Világszerte az 1999-es adatok szerint 10,5 millió hektárt vontak be biogazdálkodásba. A legnagyobb területtel Ausztrália részesedett ebből (5,3 millió hektár), ezt követte az Európai Unió (3,2 millió hektár), valamint az USA és Kanada (1,1 millió hektár).

(Üzleti Negyed)

Korábban:

Megoszlanak a vélemények a biotermékekről
(2002. január 2.)