A devizahitelek lehetőségei és kockázatai

Magyarországon a devizahitelek elérhetősége gyakorlatilag már a rendszerváltást megelőzően, a 80-as évek második felében elindult. Szélesebb körű hozzáférhetőség és a köztudatban való elterjedése mégis inkább a 90-es évek közepére tehető. Az akkori helyzet azonban az utóbbi években jelentősen megváltozott, ezért egy rövid múltidézés után érdemes kicsit körüljárni, hogy napjainkban milyen előnyökkel és milyen veszélyekkel jár a devizahitel intézményéhez folyamodni.

A történelmi áttekintésben 1995-ig érdemes visszamenni, amikor is az azóta sokat emlegetett Bokros-csomag bevezetésre került. Ebben az időszakban a magyarországi kamatok számottevően meghaladták a 30 százalékot, amit ugyan magas infláció kísért, mégis elrettentő volt bármely hitelfelvételt fontolgató hazai vállalat számára. Emiatt egyáltalán nem volt meglepő, hogy sokan kezdték különböző devizákban keresni a forrásteremtés lehetőségeit. Különösen igaz volt ez a hosszú távú hitelek esetén, mivel a várakozások egyértelműen a magyar infláció és ezáltal a kamatok csökkenését irányozták elő. Az idő múlásával az is beigazolódott, hogy a bevezetett új árfolyamrendszer (csúszó leértékelés, intervenciós sáv) jól kalkulálható devizakonverziót biztosított, és minimálisra csökkentette a devizahitel legnagyobb kockázati tényezőjét: az árfolyamkockázatot. Az egyetlen pillanat, amikor ez a biztonság megkérdőjeleződött, az 1998-as orosz válság idején volt, hisz ekkor rövid ideig kérdésessé vált, hogy a meghirdetett intervenciós sávot fenn tudja-e tartani a Magyar Nemzeti Bank. A sávtetőn való beavatkozást követően azonban ez is egyértelművé vált, és a forint lassan visszakerült mozgási területének erős oldalára. Ennek megfelelően a devizahitel egyre népszerűbb finanszírozási eszközzé vált még olyan cégeknél is, akik egyáltalán nem folytattak külkereskedelmet.

Megváltozott körülmények

Lényeges változás tavaly májusban következett be, amikor a Magyar Nemzeti Bank korábbi árfolyam-politikáját megváltoztatva kiszélesítette az intervenciós sávot. Ezzel az 1995 óta létező 4,5 százalékos árfolyamkockázat 30 százalékosra növekedett. A sávszélesítést követő árfolyammozgások kedvező helyzetbe hozták a hosszú lejáratú devizahitellel rendelkezőket, hiszen a forint közel tíz százalékot erősödött az euróval szemben augusztus közepéig. Ezzel a devizában meghatározott törlesztőrészletek olcsóbbá váltak.

A megváltozott viszonyok ugyanakkor komoly döntési kényszert rónak azokra, akik folyamatosan rövid lejáratú hitelekkel finanszírozzák magukat, illetve akik újonnan kívánnak hitelt felvenni. A sávszélesítés következtében a devizahitelek kockázata jelentősen megnőtt, a jövőbeni árfolyamok kalkulálhatósága a korábbinál sokkal nagyobb bizonytalanságot hordoz magában.

Döntéshozatali kritériumok

Mindenekelőtt a devizahitelek kapcsán érdemes megvizsgálni, hogy milyen devizák, illetve devizacsoportok között választhatunk. Számunkra talán legkézenfekvőbb az euróban való hitelfelvétel, hiszen egyrészről a forint árfolyama ehhez a devizához kötődött, ezért a többi keresztárfolyam mozgásának közvetlen hatása teljesen kiszűrhető az euró/forint mozgásokból. Másrészről a kereskedelmi kapcsolatok is a legnagyobb százalékban ehhez a devizához kötődnek, ami adott esetben egyszerűsítheti a törlesztések teljesítését. Az euró mellett két devizacsoportról érdemes még szót ejteni. Az elsőben azon európai országok devizái találhatóak, melyek nem csatlakoztak a monetáris unióhoz, de a gazdasági integráció magas foka miatt viszonylagos együttmozgás figyelhető meg az euróval szemben (például angol font, svájci frank). A második csoportot az eurótól teljesen független devizák alkotják, melyek jelentős változékonyságot mutatnak az euróhoz képest, és ezáltal összetett kockázatot jelentenek a forinttal szemben is. Árfolyam-kockázati szempontból tehát egyértelmű, hogy a felsorolásnak megfelelő sorrendben növekszik a bizonytalanság, ami a jövőbeni árfolyam-kalkulálást illeti, ezért a kamatlábak mérlegelése mellett mindig figyelembe kell venni ezt a fontos kockázati tényezőt is.

Sok esetben az árfolyamkockázat mérséklése vagy kiszűrése oldható meg azzal, ha a bevételek vagy azoknak egy része abban a devizában jelentkezik, amiben a hiteltörlesztési kötelezettség. Ekkor ugyanis a konverzió hiányában a forint és az adott deviza árfolyammozgása irreleváns. Ilyen esetekben komolyabb cash-flow vizsgálatot érdemes készíteni, hiszen a devizabevételekkel nemcsak a hitel törlesztőrészletei, hanem az egyéb devizában jelentkező kiadások is szemben állnak, (például import) és az árfolyamkockázat meghatározása ezen együttes nettósítás után mérhető fel.

Utolsó pontként kell megemlíteni a devizahitelek kamatait. Amennyiben ugyanis valaki egyszerűen összehasonlítja a kamatok szintjeit, akkor boldogan állapíthatja meg, hogy japán jenben egy kedvező megítéléssel rendelkező vállalat akár évi 1 százalék alatt is hitelhez juthat. Ugyanakkor, ha feltételezzük, hogy a cégünknek semmiféle japán jen devizamozgása nincsen és a visszafizetésig 2-3 százalékos forintgyengülés mellett 4-5 százalékos euró gyengülés következik be, akkor ennek a hitelnek a valós ára jóval 10 százalék felett lesz. Összegezve tehát a kamatok nominál értékének vizsgálata mindenképpen fontos eleme a devizahitelek összehasonlításának, ám eredményes döntés csakis a nettó devizakitettség és az árfolyamkockázatok mérlegelésével együtt hozható. Ha például egy vállalat importja meghaladja az exportját, ezáltal nettó devizakiadással rendelkezik, akkor a devizahitel esetleges felvétele nem csökkenti, hanem növeli az árfolyam kockázatát.

Kockázatkezelések

Amennyiben a vállalat végül a devizahitel mellett dönt és felvállalja az árfolyammozgások valamilyen mértékű kockázatát, akkor sem célszerű hátradőlve figyelnie, hogy a piaci elmozdulások számára kedvező vagy kedvezőtlen irányba következnek be. A tavalyi devizapiaci változások ugyanis nemcsak a kockázatokat növelték, de a piac hatékonyságát is. A likviditás javulásával könnyebben és olcsóbban elérhetővé váltak olyan eszközök, amelyekkel az árfolyamkockázat mérsékelhető vagy megszüntethető. Ezek közül a legfontosabbak a régóta elérhető, de még mindig nem kellően kiaknázott határidős fedezeti ügylet és a mostanában egyre nagyobb teret nyerő opciós ügylet.

Összességében a legfontosabb tanúsága a bekövetkezett változásoknak, hogy minden egyes döntést alapos előzetes számítások, és a kockázatvállalási hajlandóság mérlegelése kell hogy megelőzzön annak érdekében, hogy a hitel felvevőjének ne kelljen előre nem kalkulált veszteségekkel szembenéznie a törlesztések során.

(Magyar Hírlap)

Ajánlat:

Bank
(Az Üzleti Negyed rovata)