Stagnáló, sőt csökkenő húsárak

A várakozásokkal ellentétben a tavalyi jó év után sem emelkedik a hazai sertésállomány. Ez gátja lehet az export bővítésének és a hazai kereslet emelkedésének. Marhahúsból a szakemberek szerint idén kevesebbet értékesítenek a termelők, feldolgozók. A csirkeágazat máig nem heverte ki az úgynevezett kínai csirke krízist és az árak továbbra is nyomottak.

Tavaly a korábbiakhoz képest jó évet zárt a sertéságazat, s arra számítottunk, legalább 500 ezerrel növekszik a sertésállomány, ez azonban nem következett be - mondta a Népszavának Zádori László a Vágóállat és Hús Terméktanács titkára. A szakember szerint ennek elsősorban az az oka, hogy a gazdák az előző évek veszteségeit igyekeztek pótolni. Állománybővítés helyett inkább a technikai, technológiai korszerűsítésre, a szükséges karbantartásokra költöttek. Az ágazatot nehéz helyzetbe hozta, hogy Magyarország a nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségeinek eleget téve 2002 januárjától nem támogatja a sertéshús exportját.

Az a furcsa helyzet állt elő, hogy miközben Dél-Koreában és Japánban nőtt az érdeklődés a magyar sertéshús iránt - az ázsiai szigetországban a magyar sertés tonnájáért 400 dollárral kínálnak többet, mint az amerikai, dán, holland versenytársak termékeiért -, nincs elegendő árualap, pontosabban annak egy része a hazai piacot terheli, mert támogatás nélkül az exportőrök nem tudják növelni a kivitelt. A sertéshús ára hazánkban a tavalyi emelkedés után idén az előrejelzések szerint legföljebb az infláció mértékével drágul. A mérvadónak elfogadott karaj ára 2001-ben elérte az 1100 forintot is, míg ebben az évben 800-1050 forintért forgalmazzák. Zádori nem zárta ki, hogy a személyenként évi 28 kilós sertéshúsfogyasztás 30 kilóra emelkedik, miközben a marhahús 4 kilogrammos átlaga 3 kilóra csökken. Az export és a hazai fogyasztás emeléséhez elengedhetetlen az állomány növelése. A jelenlegi 4,8 milliós sertésállomány csak jelentéktelen mértékben fejlődött. Dániában, az alig fél magyarországnyi területű európai uniós (EU) tagállamban 23 millió sertést tartanak nyilván, és ezt a számot 30 millióra akarják emelni.

A terméktanács titkára elengedhetetlennek tartja a megfelelő támogatásokat. Az EU-ban a mezőgazdasági termelők árbevételük 45 százalékát kapják meg valamilyen támogatási formában. Ez az arány hazánkban 16 százalék. A sertésszektor évi 400 milliárd forint termelési értéket állít elő. Az EU-s gyakorlatnak megfelelően ennek öt százalékát, vagyis 20 milliárd forintot kellene a sertéstartóknak és a -feldolgozóknak visszajuttatni. Idén ez az összeg várhatóan 8 milliárd forintot tesz ki

Érzékenyen érintette a csirkegazdaságokat és a -feldolgozókat az elmúlt hónapokban az úgynevezett mérgezett vagy kínaicsirke-krízis. Hiába derült ki, hogy csupán néhány importtételben mutattak ki antibiotikumszennyezést - amely egyébként csak akkor okozott volna egészségkárosodást, ha valaki éveken át folyamatosan fogyasztott volna belőle -, a kereslet 20-30 százalékkal visszaesett. A hazai termelőknél pedig egyáltalán nem találtak az emberi szervezetre káros anyagokat. Takács László, a Baromfi Terméktanács igazgatója megemlítette, hogy a mennyiség már elérte a korábbit, sőt némileg emelkedett is, az árak azonban nyomottak maradtak. Jelenleg 10-15 százalékkal olcsóbb a csirke, mint korábban. A felvásárlási árak is csökkennek és hamarosan 180 forint alá eshetnek, ami már veszteségessé teheti a gazdálkodást.

Ebben az évben az előző hasonló időszakhoz képest 10 százalékkal estek a felvásárlási árak. Ennek ellenére a termelés növekvő tendenciát mutat. Szakértők úgy vélik, erőteljesebb önszabályozásra, önkorlátozásra lenne szükség. Az ágazat gondjait növeli, hogy a földművelésügyi minisztérium a tárca vezetőjének ígérete ellenére még mindig nem adta ki a fagyasztott bontottcsirke-export támogatásáról szóló rendeletet, amelyet pedig a WTO-egyezmény is lehetővé tesz. Ez az első osztályú csirkénél a CEFTA-országokba irányuló szállítmányoknál kilónként 50, az EU-s országokat kivéve harmadik országokba 70 forintot jelentene, amelyhez a terméktanács saját forrásaiból 20 forintot tenne hozzá.

Nehézségekkel küszködnek a pulykatartók is, hiszen az EU-kvótát már teljesítették az első negyedévben, így jelentős mennyiség maradt a hazai piacon. A magyar baromfiexportot gátolja, hogy az EU-ban is hatalmas mennyiségek halmozódtak fel. Saját termelésükön kívül thaiföldi, brazíliai import is növeli a raktárkészleteket. Információink szerint néhány napja távol-keleti szállítmányokban találtak szennyezett tételeket. Emiatt talán enyhülhet az EU baromfipiacára nehezedő nyomás. A magyar baromfi mellett szól azonban, hogy friss áruként érkezhet az európai piacokra.

Bihari Tamás

(Népszava)

Korábban:

Tavaly csökkent a húsipar teljesítménye
(2002. március 20.)

2002. április 8. 07:49