Elszálltak a szállodaipar korábbi reményei

Nem repesnek az örömtől a hazai négy- és ötcsillagos hotelek. Nem elég, hogy az elmúlt esztendő gyengébben sikerült a vártnál, de ma még az idei évvel kapcsolatosan is teljes a bizonytalanság. A hazai szállodaigazgatók és tulajdonosok valószínűleg annak is örülnek majd, ha az idei bevételek a tavalyi szinten maradnak - mondta a Magyar Hírlapak Wolff Péter, a Magyar Szállodaszövetség elnöke.

Az idegenforgalom húzó ágazatát, a szállodaipart a múlt évben nem csak az Amerikát ért terrortámadás miatti következmények sújtották. Az erős forint, a reprezentációs költségek csökkentése, sőt a belföldi turizmus visszaesése is mind egyértelműen negatív hatással voltak a hazai szállodavállalatokra. A szállodacégek most mindössze annak örülhetnek, hogy év elejétől - a szakmai szervezetek kezdeményezésére - eltörölték az idegenforgalmi hozzájárulást. Az intézkedés éves szinten 3,7-4 milliárd forinttal csökkenti a szakma befizetési kötelezettségét. Ez tehát valamelyest enyhíteni tudja a hazai szállodák - az erős forint okozta - 7 milliárd forintos veszteségét.

A szállodaszövetség elnöke a múlt évet elemezve kijelentette, a fővárosi öt- és négycsillagos házak piacán a szállodabővítések ellenére is visszaestek a bevételi adatok. (Az öt- és négycsillagos hotelek - amelyek főleg a fővárosban találhatók - bevételei egyébként a KSH által jegyzett kereskedelmi szálláshelyek összbevételéből kétharmadrészt képviselnek. A szerk.) Budapesten nyolc ötcsillagos és 17 négycsillagos szálloda működik.

Az ötcsillagosoknál múlt évben, dacára annak, hogy új hotelek léptek be - 63,6 százalékról 60 százalékra - 3,6 százalékkal csökkent a foglaltság, tudatta lapunkkal Wolff Péter. A bevételek is alatta maradtak az előző évinek, hiszen 2000-ben ez a kategória 15,6 milliárd forintos bevételt hozott, míg tavaly 15,3 milliárdot jegyeztek. Az összehasonlítás úgy teljes, ha tudjuk: ebben már benne van a Meridien szálloda 1 milliárd 254 millió forintos bevétele is.

Az egy kiadható szobára adható átlagár ugyanakkor - s ez a szállodásoknál a legjobban figyelembe vett mutató - ebben a kategóriában 13 százalékkal lett kevesebb. Az elnök számol: ha ehhez hozzáadja az egyéb csökkentő tényezőket - például az inflációt -, kiderül, hogy az elvárásokhoz képest 18-20 százalékos volt az elmaradás.

A négycsillagosoknál valamivel jobb volt a múlt évi helyzet. Itt a foglaltságban - 2000-ben 66,8 százalék, 2001-ben 64,2 százalék - összesen 2,5 százalékos volt a visszaesés. A kapacitásbővülés erre a szállodacsoportra is jellemző volt, hiszen a 2000-ben mért 1472-ről 2001-re 1541-re nőtt az eladható szobák száma. A kiadható szobákra jutó átlagár itt 10 707 forintra csökkent az előző évben mért 11 005 forintról.

Ezek a csökkenések azonban még mindig alacsonyabbak, mint a nyugat-európai országokban, sorolta a szövetség elnöke. Vagyis annak ellenére, hogy a hotelek tulajdonosai és igazgatói nem örvendenek, s jobb eredményeket várnának, kevésbé van okuk panaszra, mint mondjuk német kollégáiknak, tette hozzá.

A turisztikai világszervezet (WTO) múlt év elején még folyamatos, 4-4,5 százalékos növekedést jósolt az idegenforgalomban az első évtizedre, 2020-ra pedig azt állította, hogy megduplázódik az ágazat iránti kereslet. Sőt még a szervezet szeptember 11-ei eseményekre reagáló elemzése is optimista volt, miszerint 2001-ben a nemzetközi turizmusban nem jósoltak visszaesést, csupán arra számítottak, a növekedés üteme lassul. A valóság azonban erre - ha nem is mindenütt - rácáfolt. Közép- és hosszú távon viszont tartható lesz a korábban prognosztizált, évi 4,1 százalékos növekedés - állították a szakértők.

Iván Gizella

(Magyar Hírlap)