Mindenki elégedetlen lesz a támogatásokkal

Rendkívül ellentmondásos hírek szivárogtak ki arról, vajon mennyi támogatást javasol az újonnan csatlakozó országoknak az Európai Bizottság szerdán nyilvánosságra hozandó jelentésében. Egy dolog látszik csak biztosnak, a jelöltek még jó ideig nem számíthatnak a régi tagokkal azonos elbírálásra.

Várhatóan mindenki elégedetlen lesz az Európai Bizottság (EB) ma megjelenő, a várhatóan 2004-ben csatlakozó 10 új államnak a regionális és mezőgazdasági támogatásokból való részesedésére vonatkozó javaslatával. Az ugyanis csak fokozatos hozzáférést engedélyezne ezekhez az alapokhoz az új tagok számára, és ezt ők, köztük Magyarország is, elfogadhatatlannak tartja.

Juhász Endre magyar főtárgyaló a Magyar Hírlapnak is többször határozottan kijelentette, hogy hazánk ragaszkodik az egyenlő kritériumok alapján történő elbánáshoz. Múlt hét pénteken pedig a luxemburgi hatok - a csatlakozási tárgyalásokat elsőként elkezdő Magyarország, Csehország, Lengyelország, Szlovénia, Észtország és Ciprus - főtárgyalói megegyeztek: a támogatások kérdésében összehangolják álláspontjukat, és egységesen fogják képviselni azt az EU-val szemben.

Ugyanakkor egyes jelenlegi tagállamok, különösen Franciaország, azt kifogásolhatják majd, hogy az EB annak ellenére javasolni fogja az úgynevezett közvetlen mezőgazdasági kifizetés fokozatos bevezetését az új tagállamok esetében is, hogy arra a Berlinben 1999-ben elfogadott 2006-ig érvényes költségvetés nem különít el keretet.

Pedig az EB úgy tűnik, nagyon óvatosan kíván bánni a kiadásokkal, figyelembe véve, hogy az eurózóna országait, elsősorban Németországot, megviselte a gazdasági lassulás. Egy a Reuters által megszerzett dokumentum szerint a bővítés első három évében kifizetendő támogatások összességében még 2,4 milliárd euróval kisebbek is lennének, mint a Berlinben engedélyezett maximum, pedig akkor csak hat új tagállammal számoltak.

Az már most is valószínűsíthető a nyilvánosságra került információkból, hogy az agrártámogatásokon belül a közvetlen kifizetések kisebb, míg a falusi fejlesztések nagyobb hangsúlyt kapnak, de minden segély csak fokozatosan, legalább tíz év alatt érné el a jelenlegi tagállamoknak jutó szintet.

Az első évben az egy főre jutó strukturális (regionális) támogatások is csak 55 százalékát érnék el a mai legszegényebb országoknak - Görögország, Portugália és Spanyolország - jutó pénzeknek. Míg ezekben a tagállamokban ma évente fejenként 231 euró jut, addig a magyaroknak 2004-ben csak 126 járna, amely 2006-ra is csak 137 euróra emelkedne. Az EB ezt azzal indokolja, hogy az új országok amúgy sem lennének képesek az uniós szabályoknak is teljesen megfelelve, hatékonyan felhasználni a teljes támogatást (alacsony az abszorpciós kapacitásuk), és a regionális segélyek a berlini szabályok alapján nem is haladhatják meg az ország GDP-jének 4 százalékát. Magyarország esetében ez az összeg jóval e határ alatt maradna.

Kérdés, mekkora engedményt tehetnek a jelöltek kormányai, és mekkorát veszíthetnek, ha a pénzügyi viták miatt csúszna a bővítés.

Rockenbauer Nóra

(Magyar Hírlap)

Ajánlat:

Európai Bizottság