Bérfeszültségek a közszférában, fogy a türelem

Vágólapra másolva!
Szinte mindegyik szakszervezet azt reméli, hogy január 30-án a Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsán a kormányzat előáll új kompenzációs terveivel. A minimálbér 50 ezer forintra emelésével keletkezett bérfeszültségeket a maguk területén elviselhetetlennek érzik, a megoldást pedig szerintük nem lehet egy újabb évvel elodázni.
Vágólapra másolva!

A Magyar Hírlap kérdésére a kancellária munkaügyi politikai államtitkára, Őry Csaba is azt mondta, hogy meg kell várni a hónap végi tanácskozás eredményét, mert csak az után lehet bármiről érdemben nyilatkozni. A lap érdeklődére viszont hozzáfűzte: a minimálbér emelése miatt kialakult helyzet orvoslásáról a kormányzatnak nincsenek újabb tervei. Kérdés, hogy akkor valójában miről egyeztetnek majd a felek.

Sztrájkról februárban döntenek

Egy átfogó közalkalmazotti sztrájk koordinálását a közalkalmazottak érdekképviseleteit tömörítő Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) végezhetné. Szabó Endre, a szakszervezeti tömörülés vezetője azonban a hét elején visszafogottan nyilatkozott Vadász János kezdeményezése kapcsán. Szabó elsősorban arra hivatkozott, hogy megvárják, mit mond a kormány a január 30-ára nagy nehezen összehívott Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsának ülésén a közszférában dolgozók 2002-es béreiről. A SZEF mindenesetre az idei évre kilátásba helyezett 7,75 százalékos béremelést elfogadhatatlannak tartja. A SZEF ezt követően mérlegeli a további lépéseket, s egy esetleges figyelmeztető sztrájkról február 7-én dönthetnének, ekkor tartják ugyanis a szervezet szövetségi tanácsának ülését.

Az érdekérvényesítés módjai

A munkavállalóknak érdekeik érvényesítésére az összes lehetőség adott: tárgyalás, tüntetés, petíciógyűjtés, figyelmeztető sztrájk, illetve sztrájk. A közalkalmazottakra és a munkavállalókra a sztrájktörvény vonatkozik. A köztisztviselőknél egy 1994-ben aláírt megállapodás van érvényben - mondja Berki Erzsébet, a munkaügyi kapcsolatok szakértője. Ennek lényege az, hogy a sztrájkjogot azok gyakorolhatják, akik aláírták ezt a megállapodást, vagyis a köztisztviselők esetében a sztrájkkezdeményezés jogát korlátozzák: csak a szakszervezetek lehetnek a kezdeményezők. A köztisztviselők csak köztisztviselői jogviszonyban lévőkkel indíthatnak szolidaritási sztrájkot, a versenyszférában dolgozókkal nem.

A sztrájktörvény megvédi a munkavállalót attól, hogy a sztrájk miatt hátrány érje - teszi hozzá Berki. Ezalatt nem szűnik meg munkajoga, és munkaviszonya is folyamatos marad. Senkit nem lehet elbocsátani azért, mert sztrájkjogával élt.

Ha a sztrájk jogszerű, úgy a demonstrálók kártérítésre nem kötelezhetők.

A közalkalmazottak szinte minden szakmában zúgolódnak, de terveik eltérők

Felsőoktatás: felháborodva

Kis Papp László, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) elnöke szerint nem lehet belenyugodni abba, hogy a közalkalmazotti szférában a minimálbér-emelés következtében beállott hallatlan bérfeszültségeket a kormány csak 2003-ban kezdené el feloldani. A felsőoktatásban ez a probléma a magasan kvalifikált szakalkalmazottakat érinti. Körükben nagy a felháborodás. Az informatikusok, gazdasági szakemberek, a dékáni és rektori hivatalok felsőfokú végzettségű munkatársai nélkül az egész felsőoktatás megbénulhat. Márpedig - mint Kis Papp László elmondta - az egyetemeken az informatikusok olyanok, mint a vasútnál a mozdonyvezetők, mert ha ők leállnak, akkor leáll az egész oktatás. A Felsőoktatási Érdekegyeztető Tanácsban pár napja a FDSZ azt javasolta Stark Antal államtitkárnak, hogy az oktatási tárca saját hatáskörében nyújtson 20 százalékos béremelést az érintett 15 ezer munkavállalónak. Ezt a javaslatot a tárca nem fogadta el. Kis Papp László azt reméli, hogy a január 30-ai Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsában a kormány újabb javaslattal fog előállni, mert a jelenlegi helyzetet tarthatatlannak látja.

Rendvédelem, Belügy: elkeserítő helyzet

Bárdos Judit, a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára elkeserítőnek tartja helyzetüket. Még a megkapott tizenöt százalékos béremelés ellenére is tagjaik keresete a minimálbéren van. Mivel azonban rendvédelmi szerveknél dolgoznak, így rájuk a sztrájktörvény nem vonatkozik: nincsen sztrájkjoguk. Érdeküket így legfeljebb aláírásgyűjtéssel vagy utcai demonstrálással próbálhatják érvényesíteni.

Közművelődés: Figyelmeztető sztrájk készül

Az elmúlt pár napban főként támogató visszajelzéseket kapott egy kétórás figyelmeztető sztrájk megrendezésére Vadász János, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének (KKDSZ) alapszervezeteitől. A mintegy 20 ezer levéltárost, könyvtárost, muzeológust és népművelőt képviselő szakszervezet decemberben már egyszer kifüggesztette a "Sztrájk miatt zárva" táblát a kulturális intézményekre, ám a szervezet vezetője most azt reméli, február eleji akciójukhoz más közalkalmazotti érdekképviseletek is csatlakoznak. Az elégedetlenséget már nemcsak az alacsony fizetések váltják ki, hanem az is, hogy szinte teljesen elmosódnak a különbségek a különböző végzettségű és szolgálati idejű közalkalmazottak között. "Hazug és hamis ideológia, hogy előbb az alapfizetést kell megemelni, s majd egyszer 2003-2004-ben valamikor rendezik a magasabb fizetési kategóriában lévő, képzett közalkalmazottak bérét is" - állítja Vadász János. A szervezet vezetője azt is leszögezi, hiába próbálják rájuk sütni a bélyeget, sztrájkkezdeményezésük a klasszikus bérharc része, és semmi köze nincs pártokhoz és a közelgő választásokhoz.

Közoktatás: aláírásgyűjtéssel népi kezdeményezés

A Pedagógusok Szakszervezete csütörtökön várhatóan több mint 200 ezer aláírást ad át a az Országos Választási Bizottságnak. A szervezet hangsúlyozottan nemcsak a pedagógusok, hanem minden közalkalmazott érdekében indította népi kezdeményezési akcióját, amelyhez harmincegy közalkalmazotti szervezet csatlakozott. A népi kezdeményezéssel azt szeretnék elérni, hogy az Országgyűlés tárgyaljon a minimálbér 50 ezer forintra emelése miatt idén bekövetkező torz bérhelyzetről. A minimálbér - egyébként sokak által üdvözölt - emelése tehát alapvetően a kvalifikált közalkalmazottak bérének relatív leértékelődését jelenti. Az akciót bírálók szerint az aláírásgyűjtés időzítése nem a legmegfelelőbb volt, a választási hajrában a "béna kacsa" állapotában leledző kormánytól már aligha várható a kérdés rendezése, s ebben a ciklusban már csak két üléshetet tart a parlament. A legegyszerűbb az lenne - jegyzi meg Árok Antal, ha a jelenlegi vagy a választások után felálló új kormány maga mondaná azt, hogy súlyos mulasztásról van szó, amelyet a 2003-as költségvetésben pótolni kell. A pedagógusok eddig is inkább aláírásgyűjtéseket szerveztek vagy demonstrációkon vettek részt, az oktatás területén ugyanis bonyolult sztrájkot indítani. Bár a bölcsődék vagy iskolák rövidebb-hosszabb bezárását igencsak megérezné a lakosság, itt is kell elégséges szolgáltatást biztosítani, azaz a településeken a sztrájk idején is nyitva kell tartani intézményeket.

Egészségügy: türelmesek

Az egészségügyiek érdekeit az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (EDDSZ) mellett a Magyar Orvosi Kamara is védi. Az egészségügyiek meglehetősen türelmesek az új minimálbér okozta feszültségeket illetően. Sem egyik, sem másik szervezet nem tervez komolyabb föllépést, sztrájkra egyelőre nem is gondolnak, pedig a minimálbér-emelés az egészségügyben dolgozók 60-70%-át, a szociális ágazatnak pedig csaknem 90%-át érinti. Ráadásul a kamara felmérései szerint az elégedetlenség meglehetősen nagy, és a gyógyítók többsége sztrájkra is hajlandó lenne. Az EDDSZ eddig csak utcai demonstrációt szervezett, most pedig a pedagógusok aláírásgyűjtő akciójához csatlakoztak. Ők is a Munkaügyi Tanács ülését várják.

Mennyit kap egy jól kereső tanár?

Egy középiskolai tanár, aki 1969-ben kezdte a pályáját, most 56 éves, 1999 januárjában nettó 56039 forintot, szeptemberben 53720 forintot vihetett haza. Egy évvel később fizetése januárban 58432-re, szeptemberben 59114 forintra emelkedett. 2001 januárjában 62824 forint, szeptemberében 71961 volt a nettó keresete. 2000 decemberéhez viszonyítva a 27,6 százalék nettó emelkedést az adó 23,9 százalékra csökkentette, hiszen akkor már a pedagógus nem élvezi az adójóváírás előnyeit, illetve keresetének jelentős része a legmagasabb, 40 százalékos adósávba kerül. Idén pedig, harminckét évnyi munka után, januárban 76423 forintot tudhatott magáénak. Így 1999. január és 2002. január között fizetése 20384 forintot emelkedett, amiből a mindenkori inflációt levonva megkaphatjuk a tényleges növekedést.

(Magyar Hírlap)