A Strategic Rail Authority (SRA) felügyelet becslése szerint legkevesebb 60 milliárd fontból lehetne rendbe hozni a pályát és korszerűsíteni a gördülőanyagot, csökkenteni a zsúfoltságot, növelni a biztonságot, és általában megküzdeni a továbbra is növekvő személy- és teherforgalommal. (Tíz éven belül sorrendben 50 százalékos, illetve 80 százalékos növekedés várható ezeken a területeken.) A hétfőn bejelentett 33,5 milliárd font közkiadás mindenesetre máris 15 százalékkal több a tavalyi előzetes becslésnél, pedig a program még el sem kezdődött.
Peter Hain, a külügyminisztérium Európa-ügyi államminisztere a múlt héten azt mondta, hogy a jelenleg országló munkáspárti kormány "rettentően elrontotta" a közlekedésfejlesztési politikát, véleménye szerint a brit vasúthálózat egész Európában a legelmaradottabb.
A British Rail közelmúltja
A konzervatív kormányzat 1996-97-ben - országlása legvégén - mind területileg, mind szakmák szerint feldarabolta és az egyetemes gazdaságtörténet egyik legnagyobb privatizációjában kiárusította az államvasutakat, a British Railt. Addig sem volt ritka a zűrzavar és a baleset, de az azóta történtek, főleg a sorozatos, időnként több tucatnyi halálos áldozattal járó katasztrófák nyomán most már igen sokan megkérdőjelezik az új üzemeltetési forma hatékonyságát.
A tory kormányzat sok kis darabra tördelte az addig egységes hálózatot, számtalan külön szolgáltató kezébe adva a gördülőállományt, a sínhálózatot, az utasellátást és a többi, kapcsolódó tevékenységet. A bírálók szerint azonban nem lehet hatékony az a hálózat, amelyben 12 vasúttársaság összesen 25 alvállalkozóval üzemelteti a járatokat, és tőlük teljesen független társaság működteti a pályát, mely utóbbi, a Railtrack történetesen tönkre is ment. A Railtrack október óta csődeljárás alatt áll, miután a legutóbbi súlyos balesetek után elrendelt pályafelújítások minden tartalékát felemésztették. Az idei év pedig sztrájkokkal kezdődött a brit vasutakon.
(MTI)