Előnytelen szerződést kötött Magyarország

Vágólapra másolva!
A magyar fél számára aránytalanul volt előnytelen a Ferihegyi repülőtér üzemeltetési megállapodása - állítja Gansperger Gyula, a Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér Üzemeltető Rt. igazgatóságának elnöke, mert a kereskedelmi jogokkal lényegében csak a külföldi társtulajdonos élhetett. A ciprusi off shore céggel hajlandók elszámolni, amennyiben azok nem pereskednek.
Vágólapra másolva!

Természetesen mindenkinek jogában áll bírósághoz fordulni - mondta a Magyar Hírlapnak Gansperger Gyula, reagálva Michael Huang, az Airport Development Corporation (ADC) társtulajdonosának kijelentésére, aki, miután megszűnt a Ferihegyi Utasterminál-fejlesztő Kft. (FUF) terminálüzemeltetési jogosultsága, pert helyezett kilátásba.

Gansperger Gyula ugyanakkor úgy véli, hogy jogszerűen jártak el, hiszen egy decemberben született törvénymódosítás alapján megszűnt az a tizenkét évre szóló szerződés, amely a Ferihegyi repülőtér üzemeltetésére szólt. A légi közlekedésről szóló törvényt ugyanis úgy módosította ellenszavazat nélkül a parlament, hogy a Ferihegyi repülőtér üzemeltetését vagy száz százalékban magyar tulajdonú társaságnak kell végeznie, vagy olyannak, amiben a magyar fél meghatározó döntési jogkörrel rendelkezik. A törvénymódosítás alapján december 20-án megjelent közlekedési miniszteri rendelet pedig egyértelműen a Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér Üzemeltető Részvénytársaságot (Budapest Airport) jelöli ki erre a feladatra.

December elejére Gansperger Gyula személyes találkozót kért a külföldi partnercég képviselőitől a várható lépések ismertetésére, akik azonban nem éltek a lehetőséggel. A Budapest Airport elnöke egyébként úgy véli, hogy a repülőtér üzemeltetése előnytelen volt a magyar fél számára. A Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóságnak (LRI) hiába volt 66 százalékos tulajdonrésze a FUF Kft.-ben, a szindikátusi szerződés úgy rendelkezett, hogy a kereskedelmi jogok felett jóformán kizárólag a 34 százalékkal bíró ADC diszponált. Így a kisebbségi tulajdonos választotta ki a bérlőket, kötötte velük a szerződést, s állapodott meg a bérleti díjakról is. Az LRI-nek maradt a repülőtér technikai üzemeltetése, a jóval jövedelmezőbb kereskedelmi tevékenységre viszont nem volt befolyása.

Mindemellett számos furcsaság jellemezte a repülőtér üzemeltetését - véli Gansperger Gyula. Többek között a Ferihegyen kért 13,35 dolláros repülőtéri illetéknek köszönhetően a Ferihegyi repülőtér a légitársaságoknak felszámított díj alapján Európában a hetedik legdrágább, ami indokolatlan. Ugyanakkor a ferihegyi terminálokon a kiskereskedelmi egységek egy négyzetméterre eső havi bérleti díja átlagosan 240 dollár volt, miközben Bécsben 780 dollárt kasszíroznak. Szélsőséges különbségek voltak tapasztalhatók a bérleti díjaknál, a számottevő területet bérlő ügyfelek között is volt, aki havonta 770 dollárt, és volt amely ennek huszadrészét sem fizette. Mindezek ellenére a FUF Kft. eredményesen működött, 2000-ben 14 milliárdos forgalom mellett 3 milliárd forint adózás előtti eredményt ért el.

Az üzemeltető cég külföldi tulajdonosaival el szeretnének számolni - mondta Gansperger Gyula, aminek azonban az a feltétele, hogy a Cipruson bejegyzett off shore cég ne pereskedjen. Ha ugyanis bírósághoz fordulnak a külföldiek, akkor meghiúsul az elszámolás, ugyanis a bíróságok nem ítélnek kártérítést abban az esetben, ha egy szerződés jogszabály módosulása miatt szűnik meg - érvelt a Budapest Airport Rt. elnöke. A 2/B terminál beruházására felvett hiteleket természetesen tovább törlesztik a kölcsönt nyújtó bankoknak.

A vita tárgya

A Ferihegyi repülőtér 2/B utasforgalmi épületének megépítésére még az Antall-kormány idején írták ki a pályázatot. Mivel a magyar államnak abban az időben nem voltak mozgósítható forrásai, s az adósságállományt sem kívánták növelni, magánberuházót kerestek a terminál megvalósítására. A pályázatok értékelése még a Boross-kormány idején történt, a szerződéseket a Horn-kormány idején írták alá, az épületet pedig az Orbán-kormány akkori közlekedési minisztere, Katona Kálmán adta át. A beruházásra és üzemeltetésre létrejött FUF Kft.-t 16,76 millió dollár törzstőkével alapították, amelyet a kanadai fél fizetett be. Bankokból álló konzorciumtól 103 millió dollár hitelt vettek fel, amelyet a szerződés szerint abból a bevételből törlesztenek, amelyet az utasforgalmi épületek 12 éves üzemeltetéséből szereznek. Az üzemeltetésből három év telt el, amikor 2001. december végével jogszabályváltozás miatt megszűnt a FUF Kft. terminálüzemeltetési jogosultsága.

Döntés a hitelekről

Várhatóan hamarosan kormánydöntés születik arról, hogy a Ferihegyi Utasterminál-fejlesztő Kft. (FUF) által felvett hitel visszafizetését a Budapest Airport vállalja át, vagy esetleg új hitellel váltja ki. Manninger Jenő, a Közlekedési Minisztérium politikai államtitkára elmondta, a Ferihegy 2/B terminál megépítésére felvett 103 millió dollár hitelből jelenleg még mintegy 90 millió dollárt kell visszafizetni. Ma még nem dőlt el, a hitelt az üzemeltető megváltozása miatt átstrukturálják, vagy új, szintén állami garancia mellett felvett hitellel váltják ki - mondta az államtitkár, hozzátéve, hogy erről a kormánynak kell döntenie. Az ADC-nek az 1996-ban megkötött szerződés több opciót is biztosított. Ezek között említette a harmadik ferihegyi terminál építésének utasszámhoz kötött feltételeit, illetve a parkolók és a cargobázis fejlesztésével kapcsolatos kikötéseket. A szakminisztérium számításai szerint az ADC évente mintegy egymilliárd forinthoz jutott a FUF Kft. eredményeiből.

Hajnal László

(Magyar Hírlap)