Egyelőre nem drágul a sertéshús

Vágólapra másolva!
Nem befolyásolja lényegesen a sertéshús fogyasztói árát a minimálbér és az elektromos áram árának emelése. A tavalyi 30-40 százalékos drágulás is csak átmenetileg vetette vissza a keresletet. Év végére már a forgalom enyhe növekedését figyelték meg a szakemberek, és várakozásaik szerint 2002-ben ez a tendencia folytatódhat.
Vágólapra másolva!

Jelentősen emelkedett a sertéshús ára tavaly májusban. A karaj kilója 850 forint helyett 1100-1200 forintba került. Ebben az évben, állította lapunk kérdésére Zádori László, a Vágóállat és Hús Terméktanács (VHT) titkára, a minimálbér és az elektromos áram árának emelése ellenére sem várható érzékelhető drágulás. A múlt évi áremelkedés csak átmeneti fogyasztáscsökkenést okozott, és 2001 végére már enyhe forgalomnövekedést tapasztaltak a szakemberek. Zádori megemlítette, tavaly egy magyar átlagosan 28 kilogramm sertéshúst vásárolt. A terméktanács titkára úgy vélekedett, 2002-ben ez a mennyiség egy kilóval emelkedhet. Ugyanakkor a marhahúsból tavaly átlagosan négy kilót fogyasztott a lakosság, ám idén minden bizonnyal ez a szám 2,8-3 kilóra módosul.

Zádori elmondta, az ágazatot is érzékenyen érinti az exporttámogatások elmaradása, de a terméktanács jelenleg is dolgozik a szabályozórendszer kialakításán. Az elnökség január 23-án tárgyalja a javaslatot, s ha elfogadja, megkezdődhetnek a tárgyalások a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) illetékeseivel. A VHT egyébként saját pénzforrásából 500 millió forintot szán a húsfeldolgozó ipar támogatására, hogy fölkészülhessenek az európai uniós csatlakozásra. A támogatás elsősorban a higiéniai fejlesztésekre fordítható. Az ágazatnak ez a szegmense tavaly a VHT és az FVM keretéből összesen egymilliárd forintot kapott, hogy elkerüljék a kialakuló válságot, amit az okozott, hogy éves szinten a hazai élő sertés fölvásárlási ára 22,59 forinttal haladta meg a világpiaci árakat. Mától viszont megszűnt az a kilogrammonként 30 forintos export támogatást, amit a terméktanács adott a sertéshús-termelőknek az élő állatok exportjára. Az élősertés-kivitel évente átlagosan eléri a 20 ezer tonnát. A terméktanács titkára kifejtette, összességében tavaly jó évet zártak a termelők, és a feldolgozók is szerény nyereséggel számolhatnak. A szakember hozzáfűzte, 2000-ben 4,8-5 millió sertést tartottak nyilván, a múlt évben azonban számuk alig érte el a 4,5 milliót. A kedvező piaci helyzetnek köszönhetően idén ismét elérheti a sertés-állomány a 4,8-5 millió darabot.

Zádori megjegyezte, a darabolt, csontozott, vákuumozott sertéshúsból, illetve sertéshúskészítményekből idén is nagyjából 80 ezer tonnát exportál Magyarország. A húsféleségek főképpen Japánban és Dél-Koreában találnak vevőre, a készítményeket pedig a szomszédos államokban és a FÁK-országokban értékesítik.

Bihari Tamás

(Népszava)