A bankok ódzkodnak a vállalkozókártyától

A mikrohitelekhez hasonló kondíciókkal szeretnék hitelhez juttatni a hitelkártya birtokosait a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara. Az arra érdemesült vállalkozók az általuk létrehozott pénzalapra és a Hitelgarancia Rt. szolgáltatásaira alapozva használhatnák hitelkártyájukat.

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával (MKIK) kötött tegnapi megállapodása értelmében a már hosszabb ideje tervezett hitelkártyaprogram kedvezményezettjei döntően azok a mikro- és kisvállalkozók lesznek, amelyek egyrészt megfelelnek az előminősítésnek - nincs köztartozásunk például -, másrészt befizetnek a létrehozandó garanciaalapba egy meghatározott összeget. Ehhez az is szükséges, hogy a VOSZ és az MKIK meg tudjon állapodni a Hitelgarancia Rt.-vel az alap kezeléséről.

A körülbelül fél év múlva elkezdődő kártyaszolgáltatást úgy szeretnék bevezetni, hogy kétszázalékos állami kamattámogatás párosuljon a legfeljebb egymilliós hitelhez. Így a más forrásokból kapható mikrohitelek kondícióival tennék versenyképessé a szolgáltatást. A két szervezet eleve olcsóvá teszi a rulírozó jelleggel működő konstrukciót, ami mögött kis költségű ügyintézés lesz. Demján Sándor, a VOSZ ügyvezető elnöke az induláskor is lehetségesnek tartja a 15 százaléknál alacsonyabb kamatot. Ahhoz, hogy a vállalkozói hitelkártya megjelenhessen a piacon, szükséges még a banki háttér megteremtése is, Parragh László, az MKIK elnöke szerint előrehaladott tárgyalások folynak az egyik - titkolt kilétű - hitelintézettel. Utaltak rá, hogy a pénzközvetítő szektor egyelőre nem fogadja szívesen a VOSZ- MKIK-akciót. Demján Sándor szerint a bankok jövedelmet, ügyfeleket veszíthetnek amiatt, hogy megjelenik a piacon az új szolgáltatás. A VOSZ ügyvezető elnöke azonban hozzátette, hogy az a pénzintézet, amelyik bekapcsolódik a vállalkozásba, új ügyfeleket nyerhet.

Azzal számol a kamara és a VOSZ, hogy 100-300 ezer között lesz a kártyabirtokos vállalkozók száma. A két szervezet területi egységeinél végzi majd a kártyához jutás előminősítését, illetve ott folyik majd a hitelügyintézés is. A bankkártyák birtokosaivá a vállalkozók magánszemélyekként válnak. Ha nem teljesítik a hiteltörlesztési kötelezettségeiket, akkor a helyi üzleti környezetben nyilvánosságra hozzák nevüket. Demján Sándor a megállapodás megkötése után kijelentette, hogy az egymilliós felső hitelhatár idővel öt-, majd tízmillióra változhat.

Sokadik nekifutásra sikerül?

A vállalkozói hitelkártya szinte már végeredmény. A kilencvenes évek elején is, közepén is kísérleteztek a gondolattal, az akkori Vállalkozók Országos Szövetsége a saját pénzintézet alapítását sem tartotta lehetetlennek. A kisiparosok szövetsége is egyfajta garanciavállaló közösséget akart szervezni, de erre sem került sor. Demján Sándor maga is többször kezdeményezte a vállalkozók pénzalapjának, hitelrendszerének megszervezését. Tavaly még a Gazdasági Minisztérium elutasította a VOSZ újabb kezdeményezését.

Geregly László

(Magyar Hírlap)

Ajánlat:

Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége