A "nagyipénz" lukat ütne a költségvetésen

Hosszú távon akkora bevételkiesést jelentene a költségvetésnek az úgynevezett "nagyipénz" bevezetése, amennyit csak a kiadások lefaragásával, illetve beruházások átütemezésével vagy elhalasztásával vállalhat a büdzsé. Az átlagosan évi 60 milliárdos szja-többletbevétel ugyanis nem elegendő az intézmény finanszírozására.

A költségvetésben évente mintegy 50-60 milliárd forint többletbevétel keletkezik a személyi jövedelemadókból, így nehezen ugyan, de talán kigazdálkodható a "nagyipénz" bevezetése - tudta meg a Magyar Hírlap piaci elemzőktől. Ám ehhez minden bizonnyal bizonyos kiadásokat, beruházásokat is át kell ütemezni, a kevésbé fontosabbakat pedig el kell halasztani. Mint azt korábban a Magyar Hírlap ismertette, a népesedési modell alapján bevezetendő intézkedés szerint évről évre növekvő mértékben minden adózó szüleinek juttathatná el az általa befizetett személyi jövedelemadó meghatározott százalékát. A népesedési modellben 12 év alatt a kezdeti 2 százalékról fokozatosan elérné az adó mértéke a 25 százalékot. Ennek kumulált költsége számításunk szerint a modell beéréséig 1327,5 milliárd forint lehet. A fokozatosság elve alapján az első öt évben 15-75 milliárd forint költséggel jár, később azonban már az évi 100 milliárd forintnál nagyobb lesz az intézkedés miatti bevételkiesés.

Ez már igen jelentősen megterhelné a költségvetést - vélekednek szakemberek, - idővel egyre nehezebben lehetne finanszírozni a többletköltségeket. Sőt, ilyen mértékű hosszú távú elkötelezettség mellett nehezen lehetne megvalósítani bármilyen egyéb, korábban beígért adóteher-csökkentést.

Márpedig az szja-terhelés az elmúlt években csak kismértékben csökkent, jelenleg is valamivel több mint 21 százalékos az átlagos teher - véli Zara László, a Magyar Adótanácsadók Országos Egyesületének elnöke. Jövőre, az adótábla-valorizációval vélhetőleg csökken a magánszemélyek adóterhe. Az adó átutalása meglehetősen költséges és bonyolult megoldása a nyugdíjasok támogatásának - mondja az adótanácsadó.

A Harrach Péter szociális miniszter és Pokorni Zoltán, a Fidesz elnöke által a múlt héten ismét bejelentett ötlet egyébként tovább formálódott a korábban felvetetthez képest. Így már nemcsak a nyugdíjasok, hanem a még dolgozó szülők nyugdíjalapját is növelni lehetne az átadott adó mértékével. A népesedési modell eredeti változata szerint ezt egyébként korábban a kutatók is felvetették - tudta meg a Magyar Hírlap Baranyi Károlytól.

A szociális miniszter szerint az intézkedés tervezett bevezetése lépés lehet a családi adóztatás felé. Zara László szerint viszont a klasszikus családi adóztatás elvei nem ezen alapulnak, ez az elképzelés inkább csak családi támogatási rendszernek felel meg. Ott a házastársak adóalapját az adózáskor összevonják - bizonyos esetben a háztartásban élő nyugdíjas szülő jövedelmeit is beszámítják -, s a családtagok, házastársak számával súlyozottan állapítják meg az adót. A családi adóztatás bevezetése ugyan része volt a Fidesz-programnak a választásokkor, ám ezt fél évvel a választásokat követően elvetették. Akkor a pénzügyi tárca - egyebek között - éppen a bevezetésből származó többletköltségekkel is indokolta az elképzelés megváltoztatását.

Egy ötlet pályafutása

Az szja átutalásának ötletét először idén, a nyár elején maga a kormányfő vetette fel. Sok konkrétum akkor sem hangzott el. Csupán annyit lehetett tudni, hogy az egyéni nyugdíjszámla bevezetésével akár az is megoldható lenne, hogy a már dolgozó gyerekek adójukból - a gyermekvállalás és az iskoláztatás költségeinek utólagos honorálásaként - bizonyos százalékot a szülők egyéni számlájára utalhatnának át. Majd az ötlet átmenetileg a feledés homályába veszett.

Ezt követően, úgy egy hónapja, Pokorni Zoltán, a Fidesz elnöke vetette fel ismét a "nagyipénz" ötletét. Akkor már nem a majdani nyugdíjasok, hanem a már járadékosok támogatásának egy új módszereként került szóba az ötlet. Ekkor viszont már nem volt szó az egyéni számláról. A Fidesz Telkiben tartott kampánymegbeszélése után a terv már úgy hangzott: az szja meghatározott részének átutalásával az adózó ily módon a nyugdíjas szülőket támogathatná. A lapunknak nyilatkozó szociológus, akárcsak az ellenzéki politikusok, óva intették a kormányt a Fidesz-ötlet bevezetésétől, hiszen ez tovább növelné a jövedelmi különbségeket, mélyítené a szakadékot a társadalom különböző rétegei között. A kormányzó párt azzal érvelt: az adó átutalásával erősödne a generációk közötti szolidaritás.

Több konkrétum ekkor sem hangzott el. Kezdetben a szociális tárca bábáskodott az ötlet felett, majd átkerült a Pénzügyminisztériumhoz a feladat. A Magyar Hírlap úgy tudja, a hatásszámítások nem készültek el. Nem is készülhettek, mivel még pontosan az elvek sem körvonalazódtak, konkrétumok továbbra sem ismertek, illetve hetente változnak az elképzelések.

Molnár Mari

(Magyar Hírlap)

Korábban:

A szülők 2004-től részesülhetnek gyerekük adójából
(2001. november 22.)