Újabb megrendelések az állami bankoknak?

A Magyar Fejlesztési Bank bevonásával valósíthatja csak meg a kormány a vállalkozásoknak szánt Széchenyi-hitelt. Ennek lebonyolítása alighanem a diákhitelhez hasonlóan zajlik majd, kedvezményes kamattal, ám tisztázatlan versenyjogi háttérrel és bizonytalan behajthatósággal.

Szinte minden szempontból kétségekkel fogadta a bankszakma a Széchenyi vállalkozói hitel és kártya-konstrukció eddig ismert részleteit. Egy kivétellel: nem lesz hiány a jelentkezőkből, ha valóban egymilliós hitelt vehetnek majd fel a diákhitelhez vagy a lakáshitelhez hasonló kedvezményes feltételek között. A kezdő vagy kevésbé sikeres mikro- és kisvállalkozások számára jelenleg szinte lehetetlen a banki hitelfelvétel, mert nem tudnak megfelelni a pénzintézetek hitelképességi feltételeinek. Valkó Emőke, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány kommunikációs tanácsadója szerint a kft.-knél a 3 milliós törzstőke is elegendő fedezet lehetne, ám kérdéses, hogy a kisebb tőkéjű vállalatoknak milyen fedezetük van.

Egyelőre azt sem tudni, melyik tárca felel a programért. A Pénzügy- és a Gazdasági Minisztériumban egyaránt azt mondták a Népszavának: nem ők az illetékesek.

A bankszakma a lap által megkérdezett képviselői mindesetre kételkednek abban, hogy az elképzelés valóban megvalósul s hogy a kezdő, általában hitelképtelen vállalkozások számára igen kedvező hitel nem csupán egyike a Fidesz választási ígéreteinek. Meglehetősen bizonytalannak ítélik azt is, hogy a Pokorni Zoltán fideszes pártelnök által említett júniusi határidőig ki lehet-e dolgozni egy olyan hitel - pláne hitelkártya - konstrukciót, amely szélesebb tömegek számára igénybe vehető, de behajtható is. Mint ahogyan Huszty András, az MFB volt vezetője fogalmazott: "A kisvállalkozások hitelezése ilyen rövid idő alatt bankszerűen nem valósítható meg. Azaz: nem lehet megfelelő garanciát kialakítani arra, hogy a kihelyezett összegeket viszontlássák a bankok."

Szakértők attól tartanak: vagy óriási fedezetet kérnek majd a kölcsönzőktől, s így a hitel végül nem azokat segíti, akiket valóban kellene, vagy pedig - ha szélesebb tömegeknek hozzáférhetővé teszik - felmerül annak veszélye, hogy "elszaladnak" a vállalkozók a pénzzel, és végül az adófizetőknek kell helyettük állni a számlát Az azonban biztosnak tűnik: a hitelt nem lehet megvalósítani komoly állami kamattámogatás és a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) bevonása nélkül.

A szakemberek szerint egyértelmű, hogy ezt a konstrukciót ma nem lehet piaci alapon megvalósítani. Jelenleg átlagosan 20-25 százalékos kamatot kérnek a bankok a hitelkártyák banki költségeinek és kockázatának fedezésére. Azok a vállalkozók, akik egymilliós "fizetőképességi" hitelekre szorulnak, általában kezdők vagy kevésbé sikeresek, tehát nagy a hitelnyújtási kockázat. Ennélfogva a Széchenyi-hitel sikeréhez legalább 10 százalékos állami kamattámogatás és egy jelentősebb garanciaalap kell - számolta ki egy banki szakember.

Kérdéses, hogy ezt miből finanszírozná az állam, mivel erre nem volt beépítve forrás a költségvetésbe. Szakértők szerint ezért valószínű, hogy állami garancia mellett az MFB-t kéri majd fel a kormány a hitelek folyósítására, hiszen az állami tulajdonú pénzintézet az MFB-törvény értelmében szinte korlátlanul vehet fel hitelt, s lehet veszteséges is. Az MFB-től kereskedelmi bank(ok)hoz kerülne vélhetően a hitelezés lebonyolítása. Feltételezve, hogy még a választások előtt tető alá akarja hozni a kormány a vállalkozói hitelezést, erre talán a szintén állami tulajdonú Postabankkal való kizárólagos szerződéskötés tűnik logikusnak.

A Népszava információi szerint ugyanakkor néhány piaci bank vállalkozói hitelkártyák kibocsátását fontolgatja. A piacon elsőként a Raiffeisen Banknál áll kidolgozás alatt egy 3 millió forintos vállalkozói hitelkártya, amely a fizetőképes kisvállalatok átmeneti hiteligényét hivatott kiszolgálni. Ám ez igen komoly fedezetet igényel majd. A hitelkártya-kibocsátás eleve kockázatos, hiszen ezeknél - a bankkártyákkal szemben - "mínuszba" mehetnek az ügyfelek, s csak megbízhatóságuk a garancia arra, hogy a bankok visszakapják a pénzt.

Néhány bankár arra emlékeztette lapunkat: a vállalati hitelezés a pénzintézetek egyik fő bevételi forrása. Ha bármely bank kizárólagosságot szerezne egy vélhetően állami kamattámogatásos vállalati hitelnyújtás felett, valószínűleg nem a piaci verseny szellemében járna el a kormány.

Dóra Melinda Tünde, Horváth Éva NÉPSZAVA

(Népszava)

Korábban:

Széchenyi-kártya kisvállalkozóknak
(2001. november 21.)