Elfogadták a zárszámadást

Elfogadták a tavalyi év zárszámadását, amelyet mind az ellenzék, mind az Állami Számvevőszék (ÁSZ) törvénytelennek minősített. A tavalyi év bevételei ugyanis 290 milliárd forinttal haladták meg a tervezett összeget, amiből a kormány mintegy 100 milliárd forintot helyezett el letéti számlákon. Már biztos, hogy az idei évben is a tervezettnél 285 milliárddal több bevétele lesz az államháztartásnak. Ezeket az összegeket, melyek az idei költségvetésben szerepelnek, a tavalyi zárszámadásba kívánja beépíteni a kormány. Ez már jó ideje tudott, ezért az ellenzék pótköltségvetés elkészítését igyekeztek tető alá hozni, a kormány mégis inkább az utólagos elszámolást választotta.

Az eredetileg előirányzott összeget 285 milliárd forinttal haladta meg a költségvetés bevételi oldala az elmúlt évben. A kiadásokat is alulprognosztizálták: 260,4 milliárd forinttal több lett, mint a tervezett összeg.

A kormány a 285 milliárd forint többletbevételből 75 milliárdot központi letéti számlára utalt. A pénzből nyugdíjemelésre 15 milliárd forintot, a közszféra dolgozóinak bérkiegészítésére 25 milliárd forintot (ebből valójában csak 14,4 milliárd forintot használtak fel), a Reorg Apport Rt. és az MVM Rt. feltőkísétésére pedig 35 milliárd forintot különítettek el.

A Gazdasági Minisztérium (GM) letéti számlájára került még 19,5 milliárd forint, melyet az állami támogatású bérlakásprogram keretében terveztek elkölteni. A Pénzügyminisztérium (PM) azonban ezt a még el nem költött csaknem százmilliárd forintot a számadásban ténylegesen elköltött kiadásként könyvelte el. Ekkor az ellenzék mérleghamisítással vádolta a kormányt, és a múlt évi költségvetés egyenlegmódosítására szólította fel a kabinetet. Az ellenzék véleményét erősíti az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentése is.

A kormány nem dönthet a költségvetési többlet sorsáról

A kormány törvénytelenül járt el akkor, amikor saját hatáskörben rendelkezett a költségvetési többlet sorsáról. Az államháztartási törvény (áht.) előírásai ugyanis nem hatalmazzák fel a kormányt sem a központi költségvetési többlet felhasználására, sem a parlament által elfogadott előirányzatok növelésére. Veszélyhelyzetben (ha az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát veszélyezteti valami elemi csapás) a kormány hozhat átmeneti intézkedéseket, de ezekről az Országgyűlés legközelebbi ülésén be kell számolnia - magyarázta az ÁSZ-jelentés.

A kormány egyszerű határozattal múlt év decemberében 75 milliárd forintot helyezett a központi letéti számlára a tavalyi többletbevételekből. A GM letéti számlájára 19,5 milliárdot utaltak. A többlet teljesített, rendkívüli kormányzati kiadásként jelent meg a múlt évi költségvetés mérlegében. A kormány itt nem vette figyelembe az államháztartási törvény idevágó rendelkezéseit, hiszen az áht. kimondja, hogy a letétbe helyezést nem lehet a költségvetési hiányt vagy többletet módosító kiadásként elszámolni.

A PM szerint az eljárás teljes egészében az államháztartási törvénnyel összeegyeztethető, az is, hogy százmilliárd forint többletbevétel először a kiadási oldalon jelenik meg, és csak azután könyvelik el a bevételek között. Az is, hogy a tavalyi többletbevételek az idén jelennek meg a bevételek között, ráadásul nagyrészt nem a központi költségvetésben.

Ha a kormány szabályosan jár el és a többletet a tavalyi költségvetési bevételek között jelentette volna meg, úgy - a Népszava számítása szerint - költségvetés GDP-arányos hiánya a zárszámadásban előterjesztett 2,8 százalék helyett csak 2,1 százalék lenne. Az ellenzék szerint megérett az idő az államháztartási törvény újrafogalmazására.

Az idei többlet

Akárcsak tavaly, az idei év költségvetését is módosították a tavalyi zárszámadásban. Ennek fényében az idei költségvetés 285 milliárd forinttal módosul. Arról nem lehet tudni, hogy a kormány mire fogja fordítani azt a 95 milliárd forintot, melyről saját hatáskörében rendelkezik. Az alábbi táblázat megmutatja, hogy hogyan osztottak fel a maradék 190 milliárd forintot.

Köztisztviselői bérfejlesztés	33 milliárd forint
Közalkalmazotti keresetkiegészítés, nővérpótlék	14 milliárd forint
Egészségbiztosítási alap	10,6 milliárd forint
ÁPV Rt - MVM feltőkésítése	22 milliárd forint
ÁPV Rt - Malév feltőkésítése	9,2 milliárd forint
ÁPV Rt - ingatlanvásárlás	7,4 milliárd forint
ÁPV Rt - gázközművagyon kompenzációja	3 milliárd forint
MTV	12,5 milliárd forint
Magyar Rádió	1,5 milliárd forint
Költségvetés általános tartaléknövelése	47,4 milliárd forint
GM - Szállásbővítés	5 milliárd forint
GM - Termálfürdők	5 milliárd forint
GM - Bérlakásprogram	5 milliárd forint
GM - Versenyképes beruházások támogatása	10 milliárd forint
Pénzügyminisztérium	6,9 milliárd forint

/forrás: PM/

Miből lesz a többlet?

Az idei évben 93 milliárddal több, összesen 1290 milliárd forint áfabevételt irányzott elő (feltehetően azon felbátorodva, hogy tavaly a tervezettnél több áfát szedtek be) a kormány. A 2000-es évvel ellentétben, szakértők szerint ennek teljesítése komoly gondokat okoz még a adóhivatalnak. A Népszava információi szerint - ugyanis - az év első tíz hónapjában 1040 milliárd forint áfával gazdálkodtak, ami "csak" 42,5 milliárddal több, mint az előirányzott áfaösszeg időarányos része.

Nemcsak az áfa, de a személyi jövedelemadó (SZJA) tervezett bevétele is növekszik: a tervbe vett 772 milliárd forint helyett a hivatal 857 milliárdra növelte a prognosztizált összeget. További 301 milliárd forintra számít a kormány, melyet a vállalkozásoknak kellene befizetniük nyereségadó formájában (ez 13, 5 milliárddal több, mint a tervezett összeg). A befizetett társasági adók összege is emelkedik: a tervezett 19,6 milliárd helyett 24 milliárd forintot várnak a bankoktól. A vám- és importbevételek 25 milliárd forinttal növelik a központ által felhasználható összeget.

A társadalombiztosítás két alapja összesen 114 milliárd forinttal kap többet a idei évben. A kormány terve szerint 70 milliárd forinttal több fog befolyni a munkáltatói tb-járulákokból. A nyugdíjkiadásokra 57 milliárddal jut több pénz az idei évben, amiből 43 milliárdot a többletjárulék-bevételekből lehet fedezni, de a Pénzügyminisztérium büdzséjét terheli az a 13,4 milliárd forint, mely a korengedményes nyugdíjak hozománya.

Nagy összeggel, 58 milliárd forinttal gazdálkodhat többel az egészségbiztosítási alap, melyből 27 milliárdot a munkáltatói egészségbiztosítási többletjárulék-befizetésekből, 10,6 milliárdot pedig a letéti számlán megmaradt forrásból finanszíroznak. A fennmaradó húszmilliárd a költségvetési többletbevételekből származik.

A gyógyszer-támogatási keretet 35 milliárd forinttal toldják meg - tekintettel a már október végén kiürült kasszára.

Az idei költségvetés - ráadásul - úgy módosul, hogy az eddigi 2,2 százalék helyett, a kiadási előirányzat 3 százalékáig vállalhat kezességet a kormány. Miután ezt megemelték 4507 milliárd forintra, ez a kormány 135 milliárd forintos garanciavállalását teszi lehetővé. Eddig 80,4 milliárd forintig vállalt kezességet a kormány. Most azonban éppen 52 milliárdos kezességvállalásra készül. Hogy ezt megtehesse a 2,2 százalékot 3-ra kellett módosítani. Megtették.

(Üzleti Negyed)

Ajánlat:

Pénzügyminisztérium

Állami Számvevőszék

Korábban:

Öt törvényt módosítana a kormány a zárszámadással
(2001. szeptember 25.)

Általános vitára alkalmas a bírált zárszámadási törvény
(2001. szeptember 18.)

Az ÁSZ szerint szabálytalan kifizetéseket teljesített az FVM
(2001. szeptember 5.)

Meghamisította a tavalyi mérleget a kormány
(2001. szeptember 5.)