A lakáshitelek adókedvezményéről dönt ma a kormány

Ma tűzi ismét napirendre a lakáshitelek törlesztőrészletei után igénybe vehető adókedvezmények változtatását a kormány. Az új rend szerint valamennyi hitel után járna ez az engedmény, s összege is évi 240 ezer forintra emelkedne. A könnyítést azonban azok tudják legkedvezőbben igénybe venni, akik legfeljebb havi 50 ezer forintot törlesztenek. Ebből az összegből viszont - 10 éves futamidő esetén - csak 5 millió forintos hitelre számíthatnak.

Várhatóan ma dönt a kormány a lakáshitelek adókedvezményének kiterjesztéséről. Ennek értelmében a jövőben nemcsak az új, hanem a használt lakások vásárlása után is igénybe vehetik ezt a könnyítést a hitelintézetek ügyfelei.

Egy másik változtatás következtében növekedne az igénybe vehető engedmény mértéke is: míg korábban legfeljebb az éves törlesztőrészlet 20 százalékát, s maximum 30 ezer forintot engedtek el a hiteltörlesztők adójából, addig a jövőben ez 40 százalékra, s évi 240 ezer forintra változna.

Ingatlanszakértők álláspontja szerint egyértelmű: ezzel továbbra is csak a jómódúak lakáshoz jutásán segítenek. Ismét a legrászorultabbak kerülnek tehát hátrányosabb helyzetbe a kormány intézkedése nyomán.

Nagy Márton, az ING Vagyonkezelő gazdasági elemzője szerint a lakásvásárlók többsége a hitelszerződés aláírásakor nincs tisztában azzal, hogy milyen összeget tud majd jóváírni adóbevallásában. Az adókedvezmény jelentőségét ugyanis csupán évente egyszer érzékelik. Sokkal fontosabb számukra az, hogy havonta mekkora terhet ró rájuk adósságuk.

Mindenképpen pozitívan hat az adókedvezmény mértékének növelése, viszont érdemben nem lesz érzékelhető hatása, mivel egy magánszemély hitelképessége semmiképpen sem a kedvezménytől függ - szögezte le Szalai Szilárd, a Hitel Center vezetője. Sokkal inkább az illető jövedelmi helyzete, munkaviszonya és a megvásárolni kívánt lakás ára befolyásolja, hogy képes-e valaki megvásárolni egy ingatlant vagy sem.

Nemcsak emiatt kérdőjelezhető meg azonban az adókedvezmény változtatásának eredményessége. Az ugyanis, hogy az elengedett adót a korábbi 20 helyett a törlesztőrészlet 40 százalékára s évi maximum 240 ezer forintra módosították, azt jelenti, hogy évi 600 ezer forintos törlesztés esetén használható ki leginkább az engedmény. Az jár tehát legjobban, aki havonta 50 ezer forintos adósságot vállalt magára.

Ezzel pedig meglehetősen kevesen juthatnak lakáshoz. Egy mai lakás megvásárlásakor ugyanis ekkora összegből a vételárnak csak kisebb része teremthető elő. Annak ellenére is, hogy sokaknak ekkora teher is elképzelhetetlen. Ráadásul az alacsony jövedelmű réteg ki sem tudja használni a 240 ezer forintos adókedvezményt, hiszen a minimálbéren vagy annál alig magasabb jövedelemből élők bevétele olyan alacsony, hogy egész éves adójuk 50-60 ezer forint. Számukra tehát szintén csak a kamatkedvezmény lehet segítség.

Az ingatlanszakértők tapasztalata szerint a legtöbben 10 éves futamidőre vállalják magukra az adósságot. Az évi 600 ezer forintos törlesztőrészlet pedig (10 éves futamidő esetén) valójában azt jelenti, hogy még a legkedvezményesebb kamatozású - 5,5 százalékos - hitel esetén is 4,6-5 millió forintos hitelt vesz fel a lakásvásárló.

Ez a legtöbbek számára csekély segítség, s ekkora összeget saját erőből nem tud kipótolni. Ezt bizonyítja az is, hogy a lakáshitel-igénylők nagy része azonban nem ekkora pénzt igényelt a hitelintézettől.

A Hitel Center adatai szerint a legtöbben 5,5-6,5 millió forintos adósságot törlesztenek. A legrászorultabbak azonban gyakorta még ennél is több pénzt igényelnek a hitelintézettől, hiszen ők még kevesebbet tudtak megspórolni. Még így is jelentősen ki kell egészíteniük a kölcsönt saját forrásból, hiszen ma már alig-alig elképzelhető, hogy 10 millió forint alatt bárki lakáshoz jusson a fővárosban.

(Népszava)

Korábban:

Nem élénkül meg a lakáspiac
2001. október 03.