Enyhén emelkedve, 273 dollár fölé kúszott az arany unciánkénti ára a londoni árutőzsde tegnapi kereskedésében. A piacot azonban nagyfokú óvatosság jellemezte, köszönhetően a Bank of England - a brit jegybank - szerdára meghirdetett aranyaukciójának. Szakértők szerint ugyanakkor az elkövetkező két napban sem lehet már komolyabb üzletkötésekre számítani - a jegybanki aukció ugyanis kiszámíthatatlanná teszi a rövid távú piaci folyamatokat.
A mostani - 20 tonna aranyat értékesíteni tervező - aukció persze nem előzmény nélküli, az része a Bank of England rendszeres aranyeladásainak. Az előző árverésre például júliusban került sor, amikor egyébként több mint négyszeresen túljegyezték az eladásra felkínált mennyiséget. Hasonló eredménnyel végződött a májusi aukció, akkor az eladni kívántnál 3,7-szer több aranyra jelentették be igényüket a befektetők. Elemzők ugyanakkor nem várnak áttörést a szerdai árveréstől, véleményük szerint hiába jegyzik ugyanis túl a felkínált mennyiséget, az arany piaci árát ez nagy valószínűséggel nem tudja majd túllendíteni a lélektaninak tartott unciánkénti 275 dolláros határon. Az aukción túladni kívánt arany tegnapi árfolyamon egyébként 176 millió dollárt ér.
Nem a Bank of England ugyanakkor az egyetlen központi bank, amely az elmúlt években megszabadult aranykészleteitől. Sőt, a folyamat évtizedekre tekint vissza: az első nemzeti bankok már a hetvenes években elkezdték leépíteni aranytartalékukat. Ma már csak néhány jegybank tart jelentős mennyiségű aranyat trezorjaiban. A svájci, német, francia és amerikai jegybankok főleg a nemesfémet körülvevő népi pszichózis és az aranylobbi hatására tartalékolnak még ma is aranyat. A többi ország monetáris politikája ennél praktikusabb: biztonságos, AAA minősítésű állampapírokba fektetik pénzüket. Ennek előnyei az arannyal szemben ugyanis számosak. Egyrészt az állampapírokra kamatot fizetnek, másrészt ezek sokkal likvidebbek mint a nemesfém - vagyis adott esetben gyorsan eladhatók. Az arany ára az elmúlt években amúgy is folyamatosan csökkent - egyedül 1996-ban emelkedett a 400 dollár/uncia érték fölé.
A világ jegybanki tartalékaiban az állampapírok részaránya többnyire eléri a 80-85 százalékot, de vannak olyan nemzeti bankok is, amelyek már óvatos lépésekkel közelítenek a vállalati részvénypiacok felé is. Ebben az esetben azonban többnyire a biztonságosnak tartott blue-chipek részvényeiből vesznek - kis menynyiséget - mert ezek révén némileg magasabb hozamot lehet elérni, mint az állampapírokból. A Magyar Nemzeti Bank a kilencvenes évek elejétől fokozatosan építette le az aranytartalékot, amely ma már szimbolikus menynyiségűre csökkent. Az MNB jelenlegi tartaléka szinte száz százalékban biztos állampapírokból áll.
Szakonyi Péter, Molnár Sándor