Késhet az autópálya-kapuk bontása

A Népszava értesülései szerint a korábbi tervekkel ellentétben szeptember eleje helyett csak késő ősszel kezdődhet meg az M1-esen és az M3-ason lévő autópálya-kapuk bontása. A részletes tervek ugyanis még nem készültek el, így a tervezet feltehetően hetekig tartó tárcaközi egyeztetése sem indulhatott el. Több hónapig is elhúzódhat a szükséges engedélyek beszerzése is. Az év végéig az új autópálya-figyelő rendszer telepítése sem fejeződhet be.

A lap információi szerint a korábban tervezett szeptember eleji időpont helyett csak késő ősszel kezdődhet meg az M3-as és az M1-es autópályákon lévő fizetőkapuk bontása. Ugyanis még legalább két-három hét kell ahhoz, hogy elkészüljön a sztrádakapuk "áthelyezésének" a pontos ütemterve. Ezt követően a tervezetet - a közlekedési és a belügyi tárca, illetve a Miniszterelnöki Hivatal részére - tárcaközi egyeztetésre kell bocsátani, ami újabb heteket vehet igénybe. A részletes bontási tervek elfogadása után pedig akár hónapokig is eltarthat, hogy a szakhatóságok kiállítsák a munkálatok elvégzéséhez szükséges engedélyeket. Emellett még az sem tisztázott, hogy a szerelési munkákat melyik társaság hajtja majd végre. Mint ahogyan még az sem világos, hogy a több százmillió forint értékű munkálatokra kiírnak-e közbeszerzési pályázatot vagy a ,,megrendelő" a "szokásos módon", pályázat nélkül választja ki a kivitelezőt. A bontási munkák - főként ha időközben beköszönt a hideg, esős időjárás - ugyancsak elhúzódhatnak. Így szakértők szerint az is megtörténhet, hogy az épületek "elköltöztetése" végül nem fejeződik be a kapuk eltávolításáról szóló kormányhatározatban előírt időpontra, azaz december végéig.

A kapuk elbontásáért - a kormány határozata szerint - a közlekedési és a belügyminiszter, illetve a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter felel. A Népszava értesülései szerint azonban a közlekedési tárca ,,kiadta" a feladatot a Nemzeti Autópálya Rt.-nek, amelyet az "továbbadott" az Állami Autópálya-kezelő Rt.-nek, s ez - mivel egyre több- "lépcsőssé" válik a végrehajtás és döntéshozatal - szintén lassíthatja a munkálatok elvégzését.

Egyelőre az sem tisztázott, hogy melyik szervezet finanszírozza a bontási munkákat, s azt sem tudni pontosan, hogy menynyibe kerül a "kapumentesítés". A közlekedési tárca nyilatkozatai szerint "csupán" néhány százmillió forintot visz majd el az építmények lebontása. Az általunk megkérdezett szakértők szerint viszont a kapuk bontásával és újjáépítésével járó kiadások elérik az 1,5-2 milliárd forintot. (A kapukat később a határállomásokon kívánja felállíttatni a kormány.)

A két pályán összesen 60 kapu épült, az épületek értéke több milliárd forint. (Az M5-ös pályát üzemeltető társaság nem állami tulajdonú, így ott maradnak a kapuk.) Az M3-as sztrádán lévő 38 építmény elkészítése a hozzájuk tartozó infrastruktúrával együtt - 1998-as áron - csaknem hárommilliárd forintba került, míg az M1-es Győr és Hegyeshalom közötti szakaszán kialakított, 22 le- és felhajtósáv mellé telepített létesítmények megépítése hozzávetőleg kétmilliárd forint ráfordítást igényelt. Így a fizetőkapuk építése és lebontása - szakértői becslések szerint - összesen csaknem hétmilliárd forint kiadást jelent.

A lap értesülései szerint - mivel a minisztériumoknál nincsenek elkülönítve források az épületek bontására - az "akció" költségeit az állami sztrádavállalatnak kell majd biztosítania az autópálya-matricák eladásából származó díjbevételekből. Vagyis a kapuáttelepítéssel járó kiadások a pályák fenntartására, karbantartására szánt "keretet" csökkentik majd.

A sztrádakapuk leszereléséről szóló rendelet egyébként arról is rendelkezik, hogy - a már meglévő, eredetileg a kapukhoz csatlakoztatott informatikai hálózatot felhasználva - legkésőbb a jövő év elején elektronikus ellenőrző, illetve forgalomfelügyeleti rendszert kell üzembe helyezni az M1-es Győr és Hegyeshalom közötti szakaszán, illetve az M3-as pályán. Az új autópálya-figyelő rendszerhez szükséges technikai berendezések egy részének a kiválasztása, illetve tesztelése várhatóan már a napokban megkezdődik. A teljes figyelőhálózat kiépítése azonban - hozzáértők szerint - szinte biztosan nem készülhet el az év végéig, az eszközök telepítéséhez ugyanis még legalább fél évre lesz szükség. A sztrádaellenőrző rendszer kialakítására a kormányzat 320 millió forintot különített el. Egyes szakemberek azt állítják: ez az összeg a beruházás elindításához ugyan elegendő lesz, a teljes hálózat létrehozása azonban a kormány által biztosított összeg többszörösébe kerül majd. (A rendszert később az M7-esen is kiépítenék, ami további több százmillió forint ráfordítást igényel.) Azt viszont az általunk megkérdezett szakértők jelentős előrelépésnek tarják, hogy többéves huzavona után idén végre megkezdődik a bűnözők célpontjává vált autópályák korábbinál hatékonyabb és szigorúbb ellenőrzése.

Illés József

(Népszava)

Korábban:

Drága lesz a kapubontás a sztrádán
(2001. július 30.)

Lebontják a sztrádakapukat
(2001. július 24.)

Elektronikus letapogatórendszer épülhet a sztrádakapuk helyén
(2001. július 31.)