Kivártak a vevők, februártól pang a lakáspiac

A kormány a napokban ismertette a legújabb lakástámogatási koncepcióját. Az érintettek, építkezni, vásárolni szándékozók pedig már várták az újabb kedvezményekről szóló bejelentést. Arra számítottak, hogy csökkennek a hitelkamatok és nagyobb összegű kölcsönöket lehet majd fölvenni.

Az új lakások piacán az utóbbi időszakban visszaesett az üzletkötések száma. Ennek okait a szakemberek egyebek mellett abban látják, hogy a vevőjelöltek között erős volt az a várakozás, hogy ősztől ismét változik a lakáshitel-politika. Sokan arra számítottak, hogy alacsonyabb kamatra nagyobb összegekhez lehet jutni. Emiatt inkább kivártak és elhalasztották újlakás-vásárlásaikat.

Nem mozdult a használt lakások piaca sem. Nem csupán a minden évben visszatérő nyári holtszezon miatt. Az előző években megszokott árakból a legtöbb eladni szándékozó nem szívesen enged. Ha a lépcsőházban valaki tizenkétmillió forintért adott el egy lakást tavaly, más sem akarja alább adni. A kínálat-kereslet alakulása miatt azonban már egyáltalán nem biztos, hogy el is kel a kért összegért az ingatlan.

Tavaly az első negyedévben megszűnt az a kedvező lehetőség is, hogy az ingatlanfejlesztő cégek, ha a vevőnek beszámították a használt lakást az új lakás vásárlásába, akkor a használt ingatlanra is igénybe vehették a jogosultak a szociálpolitikai kedvezményeket. Pflandler Katalin, az Interestate Rt. elnök igazgatója úgy vélte, ha igazán beindulnak a lakás-takarékpénztárak, idén még legföljebb egy-két cég jelenhet meg a piacon. Ám ezek "vagyona" jövőre - a többi takarékpénztárral együtt - legalább négyszázmilliárd forintos hitel- és megtakarításállományt jelent majd. Ez pedig a mai átlagos lakás árakkal számolva 20 ezer új otthon megépítéséhez lenne elegendő, vagyis annyihoz, amennyinek a tervek szerint évente el kellene készülnie. A szakember szerint egyébként kormányrendelettel módosítani kellene a lakástámogatási rendszert úgy, hogy a támogatás ne függjön a lakás, ingatlan korától, méreteitől.

Jelenleg a 40-65 négyzetméteres lakások hódítanak, az ilyen alapterületű otthonokat keresik a legtöbben. A 70 négyzetméteres és annál nagyobb lakásokat már nehéz értékesíteni. A fővárosban a lakások fele kis lakásnak számít. A négyzetméterár átlagosan 250 ezer forint. Pflandler Katalin elmondta, a gazdasági szabályozók átalakításával a nagyobb lakások vásárlását kellene támogatni, ezzel is szélesítve a választékot. Egyebek mellett ezt a nagyobb hitelösszegekkel és alacsony kamatokkal lehet elérni. Természetesen ehhez arra is szükség lenne, hogy a gazdasági növekedés mértékében emelkedjenek a jövedelmek is.

Az ingatlanfejlesztő részvénytársaság elnök igazgatója megjegyezte, az új lakások piacán a lakóparkok még mindig népszerűek. A társaság például Káposztásmegyeren építi a Homoktövis lakóparkot, ahol 40-70-80 négyzetméteres lakásokat kínálnak. A 680 lakás átlagos négyzetméterára 240 ezer forint.

A szakember elmondta, a fővárosban alig található már szabad építési telek. Ennek is köszönhető, hogy az építési telek ára száz, esetenként 300 százalékkal is emelkedtek. A Ferencvárosban például rövid időn belül a telkek négyzetmétere 15-20 ezer forintról 70 ezer forintra emelkedett.

Az elnök igazgató azt is hozzáfűzte, az új lakások árai nem csökkenhetnek még a túlkínálat miatt sem, hiszen a telekárakon kívül az építőanyagok árai is emelkedtek 10-12 százalékkal.

Ami kétségtelen, hogy a kiemelkedő nyereség elmaradása miatt sok vállalat kiszáll, kiszállt az ingatlanfejlesztési üzletből. Maradtak a profik, az erre szakosodott ingatlanfejlesztő cégek.

(Népszava)

Ajánlat:

Ingatlan
(az Üzleti Negyed rovata)

Korábban:

Bővülnek a lakástámogatások
(2001. július 24.)