A jegybank nem változtatja a kamatokat

Sem kamatemelést, sem kamatcsökkentést nem tervez a mostani folyamatok tükrében a jegybank legfelsőbb monetáris döntéshozó szerve - tájékoztatta az újságírókat Járai Zsigmond MNB-elnök kedden, a monetáris tanács ülését követően. Az új jegybanktörvény alapján felállított monetáris tanács hétfőn tartotta meg első ülését, amelyen áttekintette az elmúlt hetek árfolyam alakulását, valamint véleményt formált az inflációs folyamatokról is.

A monetáris tanács arra a következtetésre jutott, hogy mind a forint május elején végrehajtott sávszélesítése, mind a devizaliberalizáció helyes volt, nincs szükség a monetáris kondíciók változtatására - hangsúlyozta a tájékoztatón Járai Zsigmond. A jegybankelnök szerint a mostani külső és belső gazdasági feltételek mellett a jelenlegi 245-250 forint/euró körüli árfolyamszint elősegíti, hogy a jegybank által meghirdetett inflációs célok megvalósuljanak, azaz 2001 végére 7-8 százalékos sávban legyen az egy évre visszatekintő pénzromlás, illetve 2002 végére teljesüljön a kitűzött 4,5 százalékos inflációs cél. Ez a forint/euró árfolyam elősegíti a gazdaság további fejlődését és nem jelent túl nagy terhet az exportőrök számára. Természetesen az inflációs célok kitűzésében számos bizonytalanság van, így például a gazdaság alkalmazkodóképessége. Vannak olyan szektorok, amelyek néhány hónap, vannak, amelyek néhány hét vagy nap alatt tudnak alkalmazkodni.

A monetáris tanács üléséről elmondta: az előrejelzések alapján az MNB 2001-ben és 2002-ben egyaránt kiegyensúlyozott 4-5 százalék körüli GDP növekedésre számít. Idén a külföldi kereskedelmi partnerek növekedésének lassulását ellensúlyozza majd a költségvetési politika keresletbővítő hatása. A lakossági jövedelmek gyors növekedésének eredményeként a fogyasztás várhatóan 4,5 százalék körüli ütemben emelkedik. A jövő évben megélénkülő külföldi konjunktúrára, a külföldi partnerek ideinél gyorsabb gazdasági növekedésére számít a jegybank. Az állami költségvetés által gerjesztett kereslet 2001-hez képest nem emelkedik tovább, a fiskális politikának a monetáris tanács szerint nem lesz számottevő keresletbővítő hatása.

A monetáris tanács üléséről kiadott értékelésben olvasható: a GDP növekedését mindkét évben meghaladó belföldi felhasználás eredményeként növekszik majd a külső finanszírozási igény. Idén a bruttó hazai termék 4 százaléka körüli, 2002-ben pedig ezt kismértékben meghaladó folyó fizetési mérleghiány valószínűsíthető.

(MTI)

Ajánlat:

Magyar Nemzeti Bank