Ellentétes a jogállamisággal a zsebszerződés-politika

Törvényesen vehettek földet 1994-ig nálunk a külföldiek, ezért őket utólag elmarasztalni ellentétes a jogállamisággal - vélekednek egybehangzóan a Népszavának nyilatkozó jogászok és az osztrák gazdák érdekvédői. A megszólaltatottak a miniszterelnök azon kijelentésére reagálnak, miszerint büntetlenséget kapnak mindazok, akik felfedik a külföldiekkel kötött szerződésüket. A mezőgazdasági termőterületek elidegenítését megtiltó jogszabály életbelépése után kötött, úgynevezett zsebszerződések érvénytelenek. Semmis szerződést kötni azonban nem bűn, ezért büntetés sem járhat.

Az osztrák gazdák nehezményezik, hogy a magyar kormány a megállapodások tömeges felmondására biztatja a földtulajdonosokat. Ez legfeljebb tömeges perekhez vezethet. Nem értik az ügyvédek a részükre címzett kormányfői kritikát sem, mivel eddig egyetlen olyan törvénytelen szerződés sem került elő, amelyet ellenjegyeztek volna. Ezenkívül mind Ausztriában, mind EU-körökben rosszallást váltott ki a kormány kardcsörtető politikája a földeladások ügyében.

Az Európai Bizottság az osztrák és a magyar állampolgárok közötti, a múltat érintő kétoldalú vitának tekinti a zsebszerződések ügyét, s abba nem kíván beavatkozni - mondta el Alain Bothorel, a budapesti EU-delegáció politikai és gazdasági osztályának vezetője, a jelenlegi ügyvivő a magyar kormányfő keddi kijelentéseivel kapcsolatosan. A probléma ugyan összekapcsolható az Európai Unióval a külföldiek termőföldvásárlásáról már megkötött megállapodással, amelyben Magyarország hétévi átmeneti mentességet kapott. A magyar kormányfő azonban a múltban történtekről beszélt, így az ügy nem érinti a csatlakozási tárgyalásokat, mondta az ügyvivő.

"A vita ugyanakkor ronthatja a magyar-osztrák viszonyt, a határ menti kapcsolatokat, és ez nem küld jó jelzést az Európai Bizottság felé" - hangsúlyozta Alain Bothorel, hozzátéve: szerencsésebb lett volna, ha a kormányfő nem tér vissza a múlthoz, nem vádolja egyoldalúan az osztrákokat a zsebszerződések miatt, amelyek megkötéséhez mégiscsak két fél kellett. "A közelmúltban több olyan dolog is történt, így például a státustörvény elfogadása, amely kedvezőtlenül befolyásolhatja Magyarország szomszédkapcsolatait, s ez nem kelt jó benyomást Brüsszelben" - jegyezte meg a Bizottság véleményét tolmácsolva a diplomata. Alain Bothorel vélekedése szerint azonban befagyhatnak a magyar-osztrák kapcsolatok.

Ausztria budapesti nagykövetségén nem kívánták kommentálni a magyar kormány azon szándékát, hogy erélyesen fellép az osztrák állampolgárok magyarországi földvásárlásai ellen, és nem kívánták minősíteni a miniszterelnök ezzel kapcsolatos éles megfogalmazásait.

Az Osztrák Mezőgazdasági Kamara burgenlandi igazgatóságáról Rainer Wild szóvivő a Népszava kérdésére kijelentette: az osztrák parasztok érdek-képviseleti szervezete nem bátorítja tagjait arra, hogy földet vásároljanak Magyarországon. Tudja azonban, hogy 1989-ben az idevágó magyar törvények még igen "lazák" voltak, és lehetővé tették a legális földvásárlást. Később a törvényt megszigorították. A kamara véleménye az, hogy ha valamely osztrák vásárló az adott időpontban legálisan jutott hozzá egy magyarországi földdarabhoz, akkor egy jogállamban nincs arra lehetőség, hogy utólag megfosszák szerzeményétől. Ha a magyar kormány azzal gyanúsít osztrák parasztokat, hogy törvénytelen módon jutottak földhöz, akkor ezt bizonyítania kell. A szóvivő szerint az osztrákok tisztában vannak azzal, hogy a zsebszerződések nem nyújtanak jogi védelmet (lásd keretes írásunkat.) Ha egy osztrák ilyesmibe belemegy, akkor kifizeti ugyan a föld ellenértékét, de sohasem lehet rá jogi igénye.

Bécsi kormánykörökből származó vélemény szerint Ausztria nem kívánja fölkorbácsolni a földügyekkel kapcsolatos magyar-osztrák vitát. A Népszava névtelenül nyilatkozó interjúalanya szerint Bécsben megértik, ha Budapest fellép az illegális zsebszerződések ellen, és úgy vélik: ha osztrák állampolgárok törvényellenesen jártak el Magyarországon, akkor alá kell vetniük magukat a jogállam döntéseinek. Ami Orbán miniszterelnök éles megfogalmazásait illeti, azokat Ausztria tudomásul veszi - mondta a nyilatkozó.

Nem az illegálisan földhöz jutó külföldiek, hanem a spekulációs céllal földet vásárló magyar állampolgárok jelentik az igazi veszélyt a magyar mezőgazdaságra - véli Raskó György agrárközgazdász. Az osztrák gazdákkal ellentétben ugyanis a városban lakó közgazdászoknak, ügyvédeknek és brókereknek eszükben sincs művelni a földjüket. Egyetlen céljuk ugyanis, hogy az uniós csatlakozás után legalább ötszörös haszonnal külföldieknek adják el a bagóért felvásárolt földet - mondta Raskó György, aki szerint ma már legalább 2 millió hektár föld van spekulánsok kezében.

Szakértők szerint a földforgalmat korlátozó jelenlegi jogi szabályozás éppen a spekulánsoknak kedvez. Az agrárválság következtében ugyanis egyre kevesebben vállalkoznak a földek megművelésére, így ha a tulajdonosnak nincs pénze a művelésre, és nem akar csillagászati büntetést fizetni elgazosodott földje miatt, jobban jár, ha eladja a birtokát. Olyan vevő azonban, aki a földből akar megélni alig akad, hiszen a gazdasági társaságok és a szövetkezetek nem vehetnek földet, a magángazdák többségének pedig nincs pénze. Vevőnek marad tehát a külföldi gazda vagy a magyar spekuláns. Bármennyire furcsa is, a két rossz közül a zsebszerződéssel földet szerző külföldi gazda a kisebbik. A határon túlról jövő termelő ugyanis a hazainál magasabb technikai színvonalon, magyar földön, jó minőségű terméket állít elő, sőt hazai munkaerőt is foglalkoztat. Tevékenységének egyetlen hátránya, hogy mivel versenyképesen igyekszik termelni, kevesebb munkáskézre van szüksége. Ez pedig rontja a vidék népességmegtartó képességét. Csakhogy a piac kihívásai miatt a világ más országaiban is egyre jobban koncentrálódik a mezőgazdasági termelés, egyre nagyobbak a birtokok és egyre kevesebb ember él meg a földből.

Ha a kormány azt szeretné, hogy a föld magyar kézben maradjon, jövedelmet kell biztosítania a földek tulajdonosainak és a termelőknek, hogy azoknak ne legyen érdekük eladni a földet - véli Nagy Tamás, a Zöld Szalag Magyarország Választási Szövetség képviselője. Az agrár- és a környezetvédelmi kormányzat leváltására törekvő mozgalom azt javasolja, hogy ha a föld tulajdonosa hazai vállalkozónak adja bérbe birtokát, ne kelljen adót fizetnie a bérleti díj után. A bérlő ugyanakkor, amennyiben kész egy meghatározott összegű díjat fizetni, kiegészítő támogatásban részesülhetne, amelynek nagysága attól is függne, hogy milyen hosszú időre venné bérbe az adott területet.

Orbán büntetlenséget ígér azért, ami nem is büntethető

A zsebszerződéssel rendelkezők büntetlenségét, valamint termőföldjeik piaci áron való megvásárlását helyezi kilátásba a kormány, ha az érintettek hajlandóak felfedni a jogszabályok kijátszásával külföldiekkel kötött megállapodásokat - derült ki Orbán Viktor szokásos szerdai rádióinterjújából. Szavai szerint azok a gazdák, akik hajlandók felfedni a zsebszerződéseket, nemcsak hogy nem kapnak büntetést, de még jól is járnak: a földjüket, amit egyszer eladtak, most eladhatják az államnak piaci áron. Bátorítani szeretnénk a földtulajdonosokat, hogy fedjék fel mindazt, amit az 1990-es évek elején, közepén ebben az ügyben tettek, és jól fognak járni.

Orbán Viktor közölte, hogy az igazságügyi tárca előkészítő munkája nyomán a legutóbbi kormányülésen sikerült azt a hat-hét módszert, jogi formulát beazonosítani, amellyel a zsebszerződések létrejöttek, és mindegyikre sikerült orvosságot kitalálni.

A miniszterelnök szerint a mezőgazdasági szempontból legvonzóbbnak tűnő három, Ausztriával határos megye egynegyede, 60-70 ezer hektár föld osztrák kézen van. - Ez tarthatatlan. Ez olyan súlyos nemzeti érdeksérelem, amivel nem szabad tovább együtt élnünk - hangsúlyozta Orbán. A zsebszerződések megkötésében közreműködő ügyvédekről szólva a miniszterelnök úgy fogalmazott: szomorúan látja, hogy az ügyvédtársadalom ebben az ügyben semmilyen lépést sem tett, pedig a magyar jogászvilágnak foglalkoznia kellene ezzel az etikai problémával.

Semmis szerződést kötni nem bűncselekmény. Az eladót és a vevőt ezért nem lehet megbüntetni - mondta Zamecsnik Péter ügyvéd. Márpedig ha nincs kár, akkor nincs megtévesztés, így ezt nehezen lehet büntetőjogilag értékelni.

Határozottan visszautasítja az ügyvédeket ért kritikákat Écsi Béla. A Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara elnöke szerint a rossz jogszabályokat nem lehet az ügyvédeken számon kérni. Tömegesen egyébként biztosan nem vettek részt ügyvédek a zsebszerződések megkötésében.

Alapvető jogkérdéseket vet fel, hogy az állam miért kárpótolná a zsebszerződés miatt csupán az eladókat - nyilatkozta a Népszavának Vásárhelyi Tamás ügyvéd. Hiszen a szerződés megkötésekor mindkét fél tudatában volt annak, hogy törvényellenes amit csinálnak. Kérdés, hogy milyen alapon tennének különbséget az egyaránt hibázó felek között.

Külföldi nem vásárolhat, de örökölhet

A külföldiek termőföldvásárlását az 1994-ben módosított földtörvény tiltja. Eszerint külföldi földet csupán bérelhet, de azt is csak 10 évre. A törvény szerint végrendelet útján sem örökölheti, csupán abban az esetben, ha a külföldi törvényes örökös, azaz rokon.

Ezt a törvényi akadályt igyekeznek kijátszani a magyar eladók és a külföldi vevők a zsebszerződésekkel. Ezek olyan szerződések, amelyeket a felek maguknál tartanak, az abban foglaltakat nem jelentik be a területileg illetékes földhivataloknál. Pedig a szerződések az érkeztetőpecséttől lesznek hatályosak. Így tehát a zsebszerződések nem tekinthetők érvényesnek. Leggyakrabban a külföldi bérbe veszi a földet vagy egy magyar ismerősön keresztül veszi meg. Ilyenkor kölcsönszerződés is készül, ami jelzálogjogot biztosít. A külföldiek általában ügyvéd előtt szerződnek. Akinek lehetnek ugyan sejtései arról, hogy valami nincs rendben, viszont nincs módja kideríteni, hogy valóban csupán két magyar állampolgár közötti kontraktusról van-e szó. Elterjedt megoldás, hogy a két magyar magánszemély közötti adásvételi szerződés után közvetlenül egy végrendelet elkészítésére is megbízást kap. Az eladás földről szól, az örökös pedig történetesen külföldi. Van, amikor csupán előszerződés készül, amely szerint ha már a jogszabályok lehetővé teszik, szerződnek az eladásról. Ezek a szerződések azonban - mivel jogszabályba ütköznek - semmisek - mondta Vásárhelyi Tamás szombathelyi ügyvéd.

(Népszava)