<P class="MsoNormal">Gúzsba kötött agrárexport

Gúzsba köti a magyar agrárkivitelt egy hibásan megkötött nemzetközi szerződés - figyelmeztet a Magyar Agrárkamara. Magyarország ugyanis csupán tized annyi támogatást adhat mezőgazdasági termékei kiviteléhez, mint ha jó szerződést kötött volna. A köztestület ezért az egyezmény mielőbbi felülvizsgálatát sürgeti.

Magyarország a Világkereskedelmi Szervezettel (WTO) 1992-ben arról állapodott meg, hogy az 1986-1990-es bázisidőszakhoz képest 36 százalékkal csökkenti az agrárexporthoz adott kiviteli támogatást és 21 százalékkal mérsékli a külföldön támogatással eladott termékek mennyiségét. A magyar fél azonban a megállapodás előkészítésekor súlyos hibát vétett. Valamilyen máig nem tisztázott "félreértés" következtében a bázisidőszakban valóban exporttámogatásra költött összegnek Magyarország csak a felét vallotta be, ráadásul a támogatási összeget forintban és nem dollárban adtuk meg. Ennek hatására a forint inflálódása miatt még tovább csökkent a felhasználható támogatás értéke.

A téves adatok alapján a WTO a ténylegesnél jóval alacsonyabb bázisszámokat állapított meg, így Magyarországnak irreálisan nagy mértékben kellett volna csökkentenie a támogatott export mennyiségét és a kivitel segítésére használt szubvenciókat. Hoszszas tárgyalássorozat után ugyan a WTO néhány éves türelmi időt adott vállalt kötelezettségeink teljesítéséhez. A türelmi idő alatt is csökkenteni kellett az agrárexport támogatását, ráadásul a haladék hamarosan lejár és Magyarországnak a hibás szerződésben vállalt kötelezettségeit teljesítenie kell.

Ha jól adjuk meg a WTO által kért adatokat, az előírt 36 százalékos csökkenés ellenére, jelenlegi dollárárfolyamon számolva több száz agrártermék között több mint 100 milliárd forint exporttámogatást lehetne felosztani. Ezzel szemben 2001-ben csak 14,3 milliárd forint exporttámogatást oszthattunk fel 16 termék között - illusztrálja néhány számmal a tornyosuló problémákat Mészáros Gyula, a Magyar Agrárkamara főtitkára. Mivel a kamara szerint a hibás megállapodás az eddigieknél is jobban ellehetetleníti a hazai agrárexportot és ezen keresztül a teljes magyar mezőgazdaságot, a köztestület a WTO-megállapodás mielőbbi felülvizsgálatát szorgalmazza.

Mészáros szerint a szerződés felülvizsgálatánál Magyarország több okra is hivatkozhat. A legfontosabb talán az, hogy az általunk hibás adatok alapján kötött egyezmény teljesen ellentétes a WTO eredeti szándékával, amely ilyen mértékű csökkentést nem vár el tagállamaitól. Ezenkívül a megállapodás súlyos tévedéseken alapul, így a nemzetközi jog szerint semmisnek tekinthető. Felülvizsgálati kérelmünket azzal is magyarázhatjuk, hogy a szocializmusból a piacgazdaságba való átmenetnek sehol a világon nem volt előzménye, ráadásul a megállapodás megkötésekor nem mindig álltak rendelkezésre a szocialista agrárgazdaságot ismerő szakemberek sem - mondja Mészáros Gyula. A szakember szerint a délszláv háborúk miatt életbe léptetett embargók csak tovább rontottak a helyzeten, mivel korlátozták és jelentősen megdrágították az exportszállításokat, miközben a támogatási helyzet nem változott. A kamara szerint ezen évekkel felvértezve a magyar tárgyalódelegáció sikerrel kezdeményezheti a megállapodás átdolgozását. Ráadásul törekvéseinkhez szövetségesül Brüsszelt is megnyerhetjük, hiszen ha sikeresek vagyunk a WTO-val folytatott tárgyalásokon, Magyarország csatlakozása után az unió is többet költhet majd agrártermékei kivitelének támogatására.

Mihálovits András

(Népszava)

Ajánlat:

Magyar Agrárkamara

WTO