Sokba kerülhet az államnak a konzervgyárak "tartósítása"

Összesen 1-1,2 milliárd forintjába kerülhet a magyar adófizetőknek az 1998-as orosz válság miatt bajba jutott hazai tartósítóipari vállalkozások megmentése. A cégek egy része ugyanis többszöri prolongálás ellenére is képtelen törleszteni állami garanciával felvett bankhiteleit, így tartozásuk be nem hajtható részét a költségvetésnek kell "lenyelnie". Érdekes, hogy a tartozás zömét várhatóan néhány kis nyírségi konzervgyár "hozta össze".

A magyar konzervipari kapacitás mindössze 2-3 százalékát kitevő tíz nyírségi gyárnak 1999 nyarán Torgyán József földművelésügyi miniszter javaslatára biztosított a kormány kedvezményes hitelfelvételi lehetőséget. Akkor 100 százalékos állami garanciával összesen 2,33 milliárd forint hitelt osztottak fel az orosz piacok fizetésképtelensége miatt nehéz helyzetbe került konzervgyárak között. Közülük néhány kapcsolatba hozható Balogh Gyula és Lengyel János kisgazda politikusokkal.

A döntés komoly vihart kavart szakmai körökben, hiszen az orosz piacok elvesztése minden hazai tartósítóipari vállalkozásnak komoly problémát jelentett. Ágazati nyomásra az agrártárca egy másik javaslatot készített, így a tartósítóipar a kormány jóvoltából összesen 17 milliárd forintos készletfinanszírozási hitelt kapott különböző mértékű állami garanciával.

A mentőöv segítségével sikerült úrrá lenni a gondokon, ám mivel a tartósítóipar helyzete az alapanyagok 25-30 százalékos drágulása és az értékesítési lehetőségek szűkülése miatt tovább romlott, a cégek zöme tavaly sem tudta visszafizetni tartozásait.

A kormány ennek láttán olyan megoldást fogadott el, amely a tartósítóipar számára újabb három év haladékot adott a törlesztésre.

Néhány cégen azonban már a többszöri kormányzati beavatkozás sem segített. A tíz nyírségi cégből például három már felszámolás, illetve végelszámolás alatt áll, egy pedig könnyen hasonló sorsra juthat. A mátészalkai Vega-Food Kft., a baktalórántházi Uránia '96 Kft., valamint a nyírmihálydi Margaréta Kft. összesen 650 millió forintjába került az államnak, miután a nekik hitelező bank beváltotta az állami garanciát. A Világgazdaság értesülései szerint az állami kötelezettséget most az adóhatóság igyekszik behajtani. A lap szerint az APEH a 650 millió forintnak csak egy részét szerezheti vissza. De nem csak a Nyírségben vannak kilátástalan helyzetben lévő cégek.

Az ország más területein működő kisebb méretű vállalkozások közül néhány ugyancsak képtelen lesz törleszteni tartozását, így a közeljövőben még összesen 100-200 millió forint állami garancia beváltására kerülhet sor.

Mihálovits András

(Népszava)