Díjemelés a villanyoszlopvitából?

Elképzelhető, hogy az áramdíjak évközi emelését kezdeményezik az áramszolgáltatók. Több tízmilliárd forint többletköltségük keletkezhet ugyanis amiatt, hogy az önkormányzatok bérleti díjat kérnek a területükön lévő villanyoszlopok után. Az "árhullám" elérheti a többi szolgáltatót is, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége szerint ugyanis díjat kellene fizetni az összes, póznát, csővezetéket, illetve föld alatti kábelt üzemeltető társaságnak.

Várható, hogy rendkívüli ár-felülvizsgálati kérelmet nyújtanak be a Magyar Energia Hivatalhoz az áramszolgáltatók, ha nem sikerül megegyezniük az önkormányzatokkal a települések területén lévő villanyoszlopok bérleti díjáról. A helyhatóságok által igényelt "oszlopadó" kifizetése ugyanis több tízmilliárdos többletkiadást jelent, s ezt a szolgáltatók nem tudják kigazdálkodni - tudta meg a Népszava Boross Norberttől, az Elmű kommunikációs igazgatójától, a Magyar Áramszolgáltatók Egyesületének titkárától.

Az Alkotmánybíróság tavaly februárban döntött a villamos energiáról szóló törvényről, így az önkormányzatok bérleti díjat kérhetnek a szolgáltatóktól a közterületeiken lévő távvezetéktartó póznák után.

A díj összegét nem határozta meg a rendelkezés, ám azt előírta, hogy a tarifáról közösen kell megállapodniuk a feleknek. A társaságok a települések zömével nem kötöttek egyezséget az árakról, így a legtöbb önkormányzatnak nem fizettek bérleti díjat sem.

A megegyezés hiánya miatt elsőként a kemenesmihályfai önkormányzat indított pert szolgáltatója, az Észak-dunántúli Áramszolgáltató (ÉDÁSZ) Rt. ellen, 6,1 millió forintot követelve a társaságtól. A Győri Városi Bíróság ítéletében jogszerűnek minősítette a polgármesteri hivatal bérletidíj-igényét. Kemenesmihályfa sikerét látva pedig települések tucatjai jelezték, hogy készek bírósághoz fordulni az "oszlopdíjak" ügyében. Boross Norbert úgy véli: a bérleti díjaknak - mint a többi más működési kiadásnak - meg kell jelennie az áram árában. Így az sem zárható ki, hogy évközi áramáremelésre lesz szükség az új költségelem megjelenése miatt. Az Elmű 140 településen szolgáltat áramot, így a kifizetendő "póznadíjak" összege elérheti a tízmilliárdot. A törvényalkotóknak meg kellene szüntetni az Alkotmánybíróság határozata következtében kialakult joghézagot, s meg kellene határozni a tarifákat.

Dióssy László, a hazai települések valamivel több mint felét, 1650 települést tömörítő Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) az elnöke kijelentette: megalapozottnak tarja az önkormányzatok bérletidíj-igényét, a közterületek használatáért fizetniük kell a társaságoknak. A fizetési kötelezettségnek azonban nemcsak a villanyoszlopokra, hanem a többi szolgáltató póznáira, csővezetékeire, kábeleire is vonatkoznia kell. A tarifáknak egységeseknek kellene lenniük, s megállapításukkor nem lenne célszerű "élettől elrugaszkodott" döntéseket hozni.

Az elnök elmondta: a településeknek nem "egymástól elszigetelten", külön-külön kell majd tárgyalniuk a szolgáltatókkal, a TÖOSZ vezetése ugyanis azt tervezi, hogy összegyűjti és érvényesíti az önkormányzatok igényeit.

Illés József

(Népszava)

Korábban:

A póznaítélet milliárdos többletköltséget jelent az áramszolgáltatóknak
(2001. március 22.)