További koncentráció várható Európában is a kiskereskedelem terén

Folytatódik a kiskereskedelem, azon belül is a napi fogyasztási cikkek kereskedelmének koncentrációja a jövőben Magyarországon és Európában is - fogalmazták meg a GfK Piackutató Intézet pénteki budapesti konferenciájának előadói.

Peter Damisch, az osztrák Fessel-GfK Piackutató Intézet cégvezetője elmondta, hogy az öt legnagyobb élelmiszerkereskedelmi vállalat az összes forgalomból Ausztriában már 90 százalékkal részesedik. Magyarországon ez az arány még csak 51 százalékos. Az osztrák élelmiszer-kiskereskedelemben 30 évvel ezelőtt 22 nagy és közepes kiskereskedelmi vállalat működött, számuk napjainkra 5-re csökkent. Peter Damisch hasonló trenddel számol Magyarországon is.

Úgy vélte, hogy az ország uniós csatlakozását követően több élelmiszeripari cég települ ide a viszonylag olcsó munkaerő miatt. Ugyanakkor a termékek importja megnő, és a szélesedő kínálat fokozza a nyomást a fogyasztói árak csökkentése irányában.

Az osztrák piackutató szerint az még nem dőlt el, hogy a magyar kereskedelem inkább a több szolgáltatást, magasabb minőséget nyújtó angolszász irányba fejlődik vagy inkább a kimondottan ár- és diszkontorientált német példát követi.

Horváth Annamária, a GfK Hungária cégvezetője a magyar vásárlói szokásokat ismertetve elmondta, hogy a háztartások átlagosan naponta egyszer vásárolnak élelmiszert vagy háztartási vegyiárut, és a kutatások szerint alkalmanként 1.060 forintot költenek.

A GfK felmérései azt mutatják, hogy az élelmiszervásárlások 71 százaléka déli tizenkét óráig lebonyolódik, s a forgalom 64 százaléka délelőtt realizálódik. A délutáni-esti bevásárlás leginkább a hipermarketekre, C+C áruházakra és diszkontokra jellemző.

A mintegy 1550 milliárd forintos forgalmú élelmiszerkereskedelemből egyre nagyobb piacrészt tudhatnak magukénak a hipermarketek. A GfK felmérései szerint ebben a bolttípusban a vásárlók alkalmanként 3.070 forintot hagynak ott, vagyis az átlagos érték háromszorosát. Ezzel szemben az önálló kis boltokban mindössze 770 forintot költenek.

A hipermarketek a napi fogyasztási cikkek forgalmából az idén januárban 16 százalékkal részesedtek, míg egy évvel korábban 10, két évvel ezelőtt pedig 8 százalékkal.

A GfK felmérései szerint az idén januárban a szupermarketek 15 százalékkal, a diszkont láncok 16 százalékkal, a C+C áruházak 5 százalékkal, az önálló kis boltok 31 százalékkal részesedtek a forgalomból.

Bolttípusok részesedése a napi fogyasztási cikkek forgalmából (százalékban)

Bolttípus	1995. január	1996. január	1997. január	1998. január	1999. január	2000. január	2001. január
Áruház	5	4	-	-	-	-	-
Hipermarket	-	-	1	4	8	10	16
Szupermarket	17	18	20	17	16	16	15
Diszkont lánc	17	16	15	19	18	16	16
C+C áruház	-	-	4	6	7	6	5
Önálló kis bolt	42	37	35	32	31	31	31
Önálló kis diszkont	-	8	11	10	8	6	4
Piac, utcai árus	5	4	3	3	3	1	1
Egyéb	14	13	11	9	9	14	12

Megjegyzés: 1995-ben az önálló kis boltokat és kis diszkontokat együtt mérték.

Forrás: GfK Piackutató Intézet

(Üzleti Negyed)