Az MNB a második félévre várja az infláció érezhető csökkenését

Fél éve megtorpant a hazai infláció közeledése az EU pénzromlási üteméhez, a különbség 7,5-8 százalékon ragadt be. A jegybank a második félévben várja a dezinfláció beindulását, amikor is a tavalyi élelmiszerár-robbanás bázishatása megszűnik. Idén a tavalyinál lassabb élelmiszer- és kőolajár-emelkedést várnak az MNB elemzői, ám egy újabb élelmiszer-ipari ársokkot - a piaci sajátosságok miatt - nem lehet teljességgel kizárni.

A magyar gazdaság növekedését továbbra is az export húzza a csökkenő külgazdasági konjunktúra dacára - állapítja meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a legfrissebb inflációs jelentésében. Egyre nagyobb szerepet játszik viszont a növekedésben a belföldi kereslet növekedése, ez különösen 2000 utolsó negyedévében volt tetten érhető. Ekkor a költségvetési bérkiegészítések, illetve a pótlólagos nyugdíjkifizetésekkel összefüggésben nőtt a lakosság fogyasztása, s mérséklődött a pénzügyi megtakarítási hajlandóság.

A belföldi felhasználás bővülése viszont nem áll arányban az utolsó hónapokban tapasztalható importnövekedéssel, amely a gazdaságkutatóknak komoly fejtörést okoz. A kérdésben, hogy mi okozta az import felfutását, így a külkereskedelmi deficit ugrásszerű növekedését a szeptembert követő hónapokban, az MNB kutatói sem kívántak véglegesen állást foglalni. A jelenséget egyelőre készletfelhalmozásnak tekintik, s majd a jövőben eldől, hogy mennyiben lesz ez a későbbi import része, s mennyiben kerül végső felhasználásra.

Fél esztendeje megállt a hazai infláció csökkenése, az EU-hoz képest az ütem 7,5-8 százalékkal magasabb. A második félében a jegybank elemzői a dezinfláció felgyorsulásával számolnak, amely részben a tavalyi élelmiszerár-robbanás bázishatásának megszűnésének lesz a következménye. Áprilistól tovább szigorodik a monetáris politika, a forint havi leértékelési ütemét 0,3 százalékról 0,2 százalékra csökkenti, így az éves ütem a tavalyi 4 százalékról 2,7 százalékra mérséklődik.

Az elemzők az élelmiszerárak és a világpiaci kőolajárak tavalyinál lassabb növekedésére számítanak 2001-ben, ám az agrárágazat külső érzékenysége miatt teljességgel nem zárható ki az ársokk újbóli megismétlődése. A külpiacok által nem felügyelt szolgáltatási szektort mind keresleti, mind kínálati oldalról árnövelő hatások érik. A növekvő jövedelmek következtében nő a kereslet, a munkaerő-piaci kínálat szűkülését viszont már nem ellensúlyozza kellő mértékben a termelékenységnövekedés. A szektor 8 százalékkal magasabb drágulást produkált januárban, mint amennyit az iparcikkeknél mértek.

A rendelkezésre álló munkaerő szűkössége más szempontból is figyelemre méltó, mivel fennáll annak a veszélye, hogy e tényező a növekedés szűk keresztmetszetévé válhat. A feldolgozóipar kapacitáskihasználtsága 81,5 százalékos, az építőipari és gépipari ágazatokban a főváros környékén már kapacitáshiány jelentkezett. Ennek ellenére tavaly mindössze 6,5 százalékkal bővültek a beruházások, amely alacsony a jelenlegi kapacitáskihasználtsághoz képest. Ennélfogva az MNB elemzői 2001-re a tavalyinál komolyabb beruházásnövekedést prognosztizálnak.

Papp Zsolt

(Magyar Hírlap)

Ajánlat:

Magyar Nemzeti Bank