<P>Perben a vámosokkal: mindenki fut a pénze után</P>

Évről évre csökken a vámperek száma, ugyanakkor a perérték változatlanul jelentős összeget - évi 6-8 milliárd forintot - tesz ki - tudta meg a Magyar Hírlap. Továbbra is jellemző a bírósági eljárások elhúzódása, s mire pont kerül egy ügy végére, a vám- és pénzügyőrség futhat a pénze után: sok esetben már nincs kin behajtani követelését.

A rendszerváltás óta csaknem 10 ezerre tehető a vámfizetési kötelezettséget megállapító határozatok ellen indított perek száma, s a bíróságok mintegy 100 milliárd forintnyi összegről döntöttek az elmúlt évek alatt - tájékoztatta a Magyar Hírlapot Miskei László, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága jogi főosztályának vezetője.

Amíg a '90-es évek elején az ezret is megközelítették évente a vámperek, addig tavaly már a hétszázat sem érték el. Ugyanakkor a perérték évről évre változatlanul magas, 6-8, esetenként 10 milliárd forintnál is többet tesz ki. A csúcsot 1998 jelentette, amikor is csaknem 15 milliárd forintról döntöttek a bírák.

A bírósági esetek csökkenése három dologgal magyarázható: mára hatékonyabbá vált a bűnmegelőzési munka - ami a vámterületen is érezteti hatását -, másrészt a külkereskedők, a vámügynökök alaposan elsajátították az 1996-ban életbe lépett vámtörvény rendelkezéseit, harmadrészt a tilosban járók is felkészültebbekké váltak a korábbiakhoz képest.

Az elmúlt évtized elején, közepén az olajjal kapcsolatos visszaélések miatt pereskedett leginkább a vámőrség, amit aztán felváltottak a borhamisítási és a szeszcsempészettel kapcsolatos törvénysértések. Miután a jogszabályok szigorodtak, bezárultak a kiskapuk, a szervezett bűnbandák más megélhetési forrás után néztek. Ma az ügyek tetemes részét a cigarettához kötődő bűncselekmények teszik ki.

A VPOP illetékese szerint sajnálatos, hogy a perek meglehetősen elhúzódnak, mire egyik vagy másik végére pont kerül, a vámőrség nem tudja behajtani jogos követelését, mert a megvádolt cég időközben megszűnt. Tipikus példa erre a Kordax, amellyel szemben 1994 végén kezdődött bírósági eljárás és csak tavaly fejeződött be a Legfelsőbb Bíróság határozatával, amely mindenben jogszerűnek találta a vám- és pénzügyőrség intézkedéseit. Az egykori olajcéget a kamatokkal együtt 19 milliárd forint megfizetésére kötelezte a bíróság, csakhogy a vállalkozás ma már nem létezik.

A testületnek létezik egy 1991 óta tartó ügye, ami várhatóan még idén sem fejeződik be. Egy nyergeket importáló debreceni vállalkozás perli a vámszervezetet, mert az annak idején jogtalanul foglalta le a cég telephelyén a behozott termékeket. Vámberkekben többen is úgy vélik, az eljárások elhúzódásának megakadályozására törvénnyel kellene meghatározni, hogy adott ügyekben mennyi idő alatt kell ítéletet hozni. Léteznek olyan elképzelések, melyek szerint a megyei bíróságoknak három, a Legfelsőbb Bíróságnak hat hónapon belül kellene ítéletet hoznia. Miskei László úgy látja, egy ilyen szabályozás biztosan csökkentené az ítélkezési időt, ám csorbulna a bírói kar függetlensége, inkább szakértőket kellene foglalkoztatni a bíróságoknak, amit manapság a magas költségek miatt csak elvétve tesznek meg. A pereket gyorsítaná az is, ha nem minden ügy kerülne el a Legfelsőbb Bíróságig, hiszen ma a jog alapján akár egy 2000 forintos kártérítési ügyben is a legfőbb bírói grémium dönthet végérvényesen. A vámhatóság száz ügyből 75-80-at megnyer. Leginkább azért veszítenek, mert másképp értelmezik a jogszabályt, mint a bírák vagy - mint az elhíresült Spektrum-ügyben - eljárásjogi hibát ejtenek és ezért maradnak alul. Ez utóbbi miatt egyébként 2,5 milliárd forint bevételtől esett el annak idején a költségvetés.

Szilágyi Béla

(Magyar Hírlap)

Korábban:

Rekord vámbevétel 2000-ben
(2001. január 22.)

Ajánlat:

VPOP