Szövetkezeti üzletrészügy: alkotmányellenes lehet a jogszabály

Néhány hónappal hatálybalépése után módosítani kell az üzletrésztörvényt, mert az állami vagyonkezelő nem tudja folyósítani az üzletrészek visszavásárlásához szükséges kölcsönt a szövetkezeteknek. Elképzelhető azonban, hogy a változtatás feleslegesnek bizonyul, hiszen nem lehetetlen, hogy az Alkotmánybíróság végül hatályon kívül helyezi a jogszabályt.

Orbán Viktor miniszterelnök beleegyezett abba, hogy módosítsák a tavaly év végén elfogadott, mezőgazdasági szövetkezetek külső üzletrészeiről szóló törvényt. Úgy tudjuk, a jogszabály módosításáról már a jövő héten tárgyal a kormány. A változtatásra azért van szükség, mert a törvény szerint a külső üzletrészek kifizetéséhez szükséges 15-20 milliárd forintot az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. biztosítaná azoknak a szövetkezeteknek, akik önerőből nem képesek előteremteni az ahhoz szükséges pénzt.

Csakhogy a vagyonkezelő nem tud kölcsönözni. A szükséges forrásokat ugyanis az ÁPV Rt. 12 állami agrárcég eladásából teremtette volna elő, ám a gazdaságok a kabinet döntése értelmében térítés nélkül a Magyar Fejlesztési Bankhoz (MFB) kerültek át. Így az üzletrészhitelekre az ÁPV Rt.-nél nincs már fedezet.

Egy ideig arról volt szó, hogy a szövetkezeteknek az MFB fog hitelezni, de miután kiderült, hogy az üzletrésztörvényben előírt határidőig nem lehet értékesíteni az agrárcégeket, eldőlt, hogy a Magyar Államkincstár teremti elő a szükséges forrásokat. Ehhez azonban az Országgyűlésnek módosítani kell az üzletrésztörvényt. Ha a törvénymódosításra sor kerül, akkor valószínűleg a jogszabályban megfogalmazott határidőket nem lehet majd tartani. Boros Imre ideiglenes agrárminiszter talán emiatt kezdeményezte, hogy a meghatározott dátumokon is változtassanak. A kormány azonban nem adta áldását az előterjesztésre, így a külsősöknek továbbra is április 15-ig kell jelentkezniük a megyei földművelésügyi hivataloknál, a szövetkezeteknek pedig július első napjáig kell visszavásárolniuk az alanyi jogon szerzett üzletrészeket.

Elképzelhető azonban, hogy az üzletrésztörvény körüli huzavona teljesen okafogyottá válik. Az Alkotmánybíróság (Ab) ugyanis már tárgyalja a törvény alkotmányosságát megkérdőjelező beadványokat. Bár Német János, a taláros testület elnöke jelezte, hogy a döntés április végére várható, ám a bírák ennél korábbi időpontban is egyetértésre juthatnak a kérdésben. Úgy tudjuk, egyes szakvélemények több ponton is alkotmányellenesnek tartják a törvényt. Erre utal, hogy az Ab több kérdést is intézett a témában az agrár- és az igazságügyi tárcához. A jogszabály többek szerint sérti például a gazdálkodó szervezetek önállóságát, a vállalkozás szabadságát és különbséget tesz egyes állampolgárok között. Amennyiben az aggályok helytállónak bizonyulnak, könnyen elképzelhető, hogy az Ab teljes egészében hatályon kívül helyezi az üzletrésztörvényt. Ennek esélyét növeli, hogy a törvény végrehajtásában segítő kormányrendelet szakértők szerint ugyancsak tartalmaz alkotmányellenes elemeket. Ilyen lehet például, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek árbevételének összetételét visszamenőleges hatállyal az 1991-es beszámoló alapján kell megállapítani.

Mihálovits András

(Népszava)