Titokban készül a birtokrendezési előterjesztés

Lesz birtokrendezés, csak nem tudni, mikor és hogyan. Röviden így lehetne összefoglalni mindazt, amit a kormány birtokpolitikai koncepciójáról tudni lehet. A kabinet ugyanis annyira titkolózik az ügyben, hogy a koalíciós pártok agrárszakértői sem ismerik a részleteket. Az ellenzéki pártok viszont attól tartanak, a kormány a választások előtti osztogatásra használná a birtokrendezés ügyét.

A kormány eddig egyetlen parlamenti pártot és mezőgazdasági érdekképviseletet sem tájékoztatott arról, milyen módszerekkel szeretné végrehajtani a birtokrendezést Magyarországon. A nagy titkolózás teljesen érthetetlen, hiszen amennyiben a kabinet úgy dönt, hogy beavatkozik a földpiacon, az legalább 2 millió földtulajdonost, 960 ezer egyéni gazdaságot és 8200 gazdasági társaságot érint. Márpedig Orbán Viktor miniszterelnök nyilatkozataiból, a költségvetésből és az Országgyűlés tavaszi jogalkotási programjából kiderül: a kormány elszánta magát arra, hogy a birtokrendezési törvény megalkotásával és a Nemzeti Földalap (nfa) létrehozásával orvosolja a kárpótlás során elkövetett, az agrárium fejlődését és európai integrációját akadályozó hibákat.

Azt, hogy pontosan milyen célokat tűzött ki maga elé a kabinet és céljait mi módon szeretné elérni, még a kormánypártok agrárszakértői sem ismerik. Farkas Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának fideszes elnöke a Népszava kérdésére elismerte, a kormány birtokpolitikai koncepciója egyelőre csak vázlatos formában létezik, a részletes vitaanyag csak most készül. Talán ez az oka annak, hogy a Fidesz koalíciós partnerei csak a sajtóból értesülnek a legújabb kormányzati elképzelésekről. Csatári Józsefet az agrártárcát felügyelő kisgazdapárt delegálta a mezőgazdasági bizottság alelnöki székébe.

Csatári József a Népszava kérdésére úgy fogalmazott: írott anyagot még ő sem látott, a birtokrendezési törvény egyelőre csak a fejekben fogalmazódott meg. Kisgazda képviselőtársával hasonló cipőben jár Medgyasszay László MDF-es honatya is, akinek a Nemzeti Földalapról készített törvényjavaslatát egyébként hónapok óta "jegeli" a koalíció.

Abban minden parlamenti párt egyetért, hogy rendet kellene tenni a határban. A hazai birtokszerkezet ugyanis elaprózott, hogy a 960 ezer egyéni gazdaság 70 százaléka egy hektárnál kisebb területet művelve próbál boldogulni. Azok a gazdák sincsenek jobb helyzetben, akiknek a kárpótlás során nagyobb földdarab jutott ugyan, ám birtokuk gyakran több, egymástól több kilométerre lévő szeletből áll. A tarthatatlan helyzet kedvezőtlen hatásait egyébként a képviselőség mellett gazdálkodással is foglalkozó Farkas Sándor és Csatári József saját bőrén érzi. A fideszes honatya elmondása szerint költségvetési támogatás híján az ő gazdaságában is döcög az agrártárca megyei hivatala által koordinált birtokrendezési program, míg kisgazda képviselőtársa arra panaszkodik, hogy a szükségesnél több üzemanyagot emészt fel több tagban lévő birtokának megművelése.

A koalíciós képviselők egybehangzó véleménye szerint a különböző kedvezményekkel az államnak arra kell ösztönöznie a gazdákat, hogy megfelelő méretű birtokokat alakítsanak ki. A birtokrendezésben komoly szerepe lenne a Nemzeti Földalapnak (nfa), ahonnan a birtokkal nem rendelkező vagy birtokukat növelni kívánó gazdák kapnának földet. Az életképtelen méretű birtokok tulajdonosainak tehát előbb-utóbb választaniuk kell: vagy piaci áron eladják földjüket, vagy vesznek még hozzá területet. Medgyasszay László szerint a cél eléréséhez a földtörvényt is módosítani kell, hogy a birtokrendezési célú földvásárlások során a helyben lakók részesüljenek előnyben. A kormánypárti politikusok nem titkolják, hogy az új jogszabálytól a piacra termelő, családi gazdaságok megerősödését remélik.

Az ellenzék fenntartásokkal fogadja a kormány nekibuzdulását. Orosz Sándor, az MSZP és Kis Zoltán, az SZDSZ szakértője is szükségesnek tartja a birtokrendezést, ám véleményük szerint a koalíció valójában inkább osztogatási céllal karolta fel az ügyet. Addig ugyanis, amíg a mezőgazdasági termelés nem jövedelmez megfelelően, a gazdákat nehezen lehet rávenni arra, hogy bővítsék birtokaikat. Az ellenzéki pártok szakértői szerint csak a jövedelmezőség helyreállítását követően szabad beindítani a birtokrendezést. Ekkor azonban komplex módon, a földtörvény módosításával, a birtokrendezési törvény és az nfa-ról szóló jogszabály megalkotásával, valamint a jelzálogbankok megerősítésével kell orvosolni a problémát. Orosz úgy látja, az a legfontosabb, hogy a rendezés során az állami szabályozás a földtulajdonosok és a földhasználók törekvéseit segítse és csak feloldhatatlan ellentét esetén avatkozzon be a folyamatokba.

A földből élőknek azonban elfogyott a türelmük. Erre utal, hogy a kormánnyal ellentétben egy civil kezdeményezés, a Zöld Szalag Mozgalom már előállt a maga birtokpolitikai vitaanyagával. A Nagy Tamás szövetkezeti érdekképviseleti elnök, Raskó György egykori földművelésügyi államtitkár és Kupa Mihály nevével fémjelzett mozgalom elképzelései szerint a parlamenti ellenőrzés mellett működő nfa-n keresztül lehetővé kell tenni a termőföld szabad forgalmazását és privatizálni kell az állami földeket. A magyar gazdákat kedvezményes kamatozású, hosszú lejáratú hitelekkel segítenék a földvásárlásban. Földet a magánszemélyekkel azonos méretig a társas vállalkozások is szerezhetnének - legalábbis a Zöld Szalag elképzelései szerint. Az alulról jövő kezdeményezés azonban egyelőre nem számíthat komoly támogatásra, a Népszava által megkérdezett politikusok többsége nem is olvasta, mit akarnak a Zöld Szalag képviselői.

Mihálovits András

(Népszava)