Közép-Európában néhány évtizeden belül munkaerőhiány várható

A konzervatív belga napilap, a La Libre Belgique szerint Közép-Európában a következő évtizedekben egyre nagyobb hiány lesz magasan képzett munkaerőből. Az a legfőbb probláma, hogy a térség országai nem tudják felvenni a versenyt a Nyugat-Európában vagy az Egyesült Államokban kínált bérekkel, ezért a harmadik világból érkezett képzett fiatalok nyugatra mennek dolgozni. Az egyik lehetséges megoldás az volna, ha egyéves munkavállalói viszony után állandó tartózkodási engedélyt kapnának a munkavállalók, és családtagajaik tartózkodását is megkönnyítenék.

Közép-Európában az elkövetkező évtizedekben egyre nagyobb hiány lesz magasan képzett munkaerőből - írta hétfőn a La Libre Belgique, amelynek jelentése szerint Budapest, Pozsony és Prága különböző módszerekkel igyekszik kezelni a problémát.

A mérsékelten konzervatív belga napilap utalt Vladimir Spidla cseh szociális miniszter egyik közelmúltbeli nyilatkoztára, amely szerint 30 éven belül 420 ezerre nőhet a szakképzett munkaerő híján betöltetlenül maradó álláshelyek száma az országban. Az okok az alacsony népszaporulatban, az oktatási rendszer elhanyagolásában, valamint abban keresendők, hogy egyre több magasan képzett fiatal megy Nyugat-Európába dolgozni.

Spidla szerint az a legsúlyosabb probléma, hogy Csehország - közép-európai szomszédaihoz hasonlóan - nem tud versenyezni a harmadik világból érkező munkaerőnek Nyugat-Európában vagy az Egyesült Államokban kínált bérekkel. Az egyik megoldás ezért szerinte az lehetne, ha más kedvező feltételekkel csábítanák őket az országba: például egy évi munka után állandó tartózkodásra feljogosító zöld kártyát kapnának, és családtagjaik tartózkodását, illetve munkavállalási lehetőségeit sem korlátoznák.

Csehországban nem mindenki örülne egy ilyen perspektívának - állapítja meg a La Libre Belgique, amely szerint Orbán Viktor magyar kormányfő egyebek között éppen az idegenellenes reakciók elhárítása érdekében készül különleges státust biztosítani a szomszédos országokban élő magyarságnak.

Budapesti emberi jogi aktivisták eleinte kedvezően fogadták ezt az elképzelést, az utóbbi időben azonban már inkább azt hangoztatják, hogy a Kárpát-medencében élő magyarok bevándorlásának legalizálása csak nagyon csekély mértékben járulna hozzá a Magyarországon kialakuló munkaerőhiány mérsékléséhez - állapítja meg a lap. Idézi a Helsinki Bizottság budapesti hivatalának egyik munkatársát, aki szerint Milosevic tízéves kormányzása alatt 300 ezer fiatal hagyta el Szerbiát, így a státustörvény elfogadása csak a már Magyarországon élő vajdasági magyarok helyzetének rendezését jelentené. Az intézkedés sokkal inkább arra irányul - vélekedett -, hogy Magyarország EU-csatlakozása után módot adjon a schengeni határok megkerülésére, és olcsó, szakképzetlen munkaerővel lássa el az országot.

(MTI)

Ajánlat:

La Libre Belgique