<P>Eredményes évet zárt a bőr- és cipőipar</P>

Megnyitotta kapuit a hét végén Közép-Európa legrangosabb bőr- és cipőipari szakkiállítása. A rendezvényen 19 ország 320 kiállítója vesz részt, amelyek idei évi őszi-téli kollekciójukat mutatják be. A korábbiakhoz hasonlóan 250 ezer kiállított termék zöme lábbeli. A három napon át tartó eseményen részt vevő cégek várhatóan 22-24 milliárd forintos forgalmat bonyolítanak le.

Három napon át tart nyitva Közép-Európa legrangosabb bőr- és cipőipari szakkiállítása, mely szombaton kezdődött. A Népstadion területén és a Körcsarnokban helyet kapott rendezvényen 19 ország 320 kiállítója vesz részt, akik idei őszi-téli kollekciójukat mutatják be a szakmának - tájékoztatta a Magyar Hírlapot Till István, a Bőr- és Cipőipari Egyesülés szakmai titkára.

Az ágazat hazai helyzetéről szólva kiderült: a magyar ágazat tavaly eredményes évet zárt, annak ellenére hogy az év eleji kedvező tendenciák a második félévben lelassultak. Ez különösen azért számít szembetűnő változásnak a belföldi értékesítés esetében, mert az ágazat 3,5 százalékkal alacsonyabb bevételt ért el, mint az előző évben. Ebben, bármilyen hihetetlennek hangzik, szerepe volt az időjárásnak is, ugyanis az enyhe tél miatt kevesebb lábbelit vásároltak a fogyasztók, mint ahogy azt várni lehetett volna.

A termelés volumene ugyanakkor a cipőipar mellett a bőrdíszmű- és a kesztyűiparban is növekedett. A szakmára továbbra is jellemző - részben a még a rendszerváltás előtt létrejött helyzet - a magas exportszint, amely az ágazat által előállított termékek 85 százalékára rúg. A kivitel nagyságrendje egyébként már évek óta meghaladja az 500 millió dollárt.

A hazai ágazat termékeinek túlnyomó többsége, azaz 95 százaléka az Európai Unióban talál gazdára. A kivitelben még mindig igen nagy részt képvisel a bérmunka (a cipő- és bőrfeldolgozó iparban 87-90 százalék, a bőriparban 67 százalék), de a megelőző évekhez képest aránya mindenképpen mérséklődött. A cipőipar mellett emelkedett a másik két iparághoz tartozó cikkek kivitele is.

A foglalkoztatottak átlagkeresete 40 százalékkal marad el az ipari átlagtól - közölte Till István. A szakma tavaly 350 millió forintos beruházást hajtott végre. Leginkább korszerű gépeket vásároltak a vállalkozások, amelyekkel a minél jobb minőség elérését célozták meg. Megfigyelhető, hogy a nagytermelők mellett tavaly már a kis- és közepes vállalkozások is fejlődtek, leginkább persze ott, ahol külföldi a tulajdonos.

Till István úgy látja, hogy a hazai bőrgyártó és -feldolgozó ipar részvétele a belföldi ellátásban tovább mérséklődött, jelentős gondot okozva a belföldi piacra termelő vállalkozásoknak. A kialakult helyzetet ráadásul súlyosbítja az évek óta jelentős mértékű távol-keleti lábbeliimport, amely szabályozatlan piaci pályákon kerül a hazai kereskedelembe. Az ily módon beérkező termékek részesedése a honi eladásokból változatlanul magas, s meghaladja a 70 százalékot. Ennek jelentős része alulszámlázott import, mely egyaránt hátrányos a versenyszabályok erőteljes megsértésével a hazai termelőknek és a nemzetgazdaságnak, amely nem jut hozzá a tervezett vám- és áfabevételekhez.

Szilágyi Béla

(Magyar Hírlap)