<P>Veszélyben a mikrohitelalap</P>

A helyi vállalkozásfejlesztési központok (hvk) befizetései nélkül hamarosan kiürülhet a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) központi mikrohitelalapja. Az elmúlt fél évben ugyan már 1600 vállalkozó jutott összesen 3,1 milliárd forintos kölcsönhöz, de a hvk-k és az MVA közti vita gátolhatja a további hitelkihelyezéseket. Az MVA most zárt - meghívásos - pályázaton keres új vezetőt a szervezet élére.

Továbbra sem ért nyugvópontra az MVA és a helyi központok közt tartó vagyonvita. Az országban működő 16 hvk-ból eddig csupán kettő fizette be a náluk levő alapítványi vagyont - vagy mikrohitelforrást - a központosított mikrohitelalapba. A többiek vagy nem akarják teljesíteni az MVA követelését, vagy az APEH állásfoglalására várnak. A mikrohitelezésre juttatott állami és PHARE-forrásokat ugyanis többnyire alapítványi vagyonként könyvelték. Ennek átkönyvelési technikája az MVA vezetése szerint már tisztázott, az adóhivatalnak csupán azt kell eldöntenie, hogy a 2000 éves mérlegben hajtsák ezt végre, vagy az elmúlt nyolc év könyvelésében. Ez utóbbi komoly terhet róhat a hvk-ra. Csuhaj V. Imre, az MVA kuratóriumának elnöke a Magyar Hírlap kérdésére elmondta, hogy ha a hvk-knak mind a nyolc évre vonatkozó önrevíziót kell végezniük, akkor várhatóan az ehhez kapcsolódó APEH-büntetést és azok kamatait is meg kell fizetniük. Ez a legrosszabb esetben több tíz- vagy százmillió forintra is rúghat egy-egy alapítvány esetében. A hvk-k a tervek szerint csupán azokat a forrásokat tarthatják meg, amelyeket a mikrohitelprogram indulásakor - 1992-ben - vissza nem térítendő támogatásként kaptak. Ez azonban nem túl jelentős összeg, hat érintett központ esetében együttesen sem több néhány százmillió forintnál.

Az MVA a tavaly nyáron létrehozott Országos Mikrohitel Alapból (OMA) az elmúlt hat hónapban 3,1 milliárd forintnyi hitelt helyezett ki a hvk-kon keresztül, de az alap forrásai lassan kiapadnak. Amennyiben a hvk-k - a Győr-Moson-Sopron megyei és a Békés megyei kivételével, amelyek együttesen már 250 millió forintot visszafizettek - nem teljesítik befizetéseiket, a jelenleg 4-500 milliósra apadt keret hamar kimerül. A magyar források nélkül pedig az uniós pénzek sem folyhatnak be az MVA kasszájába. Amennyiben minden hvk teljesíti kötelezettségét, akkor a PHARE-forrásokkal együtt hamarosan 12 milliárd forintra "hízhat" a mikrohitelalap. Az elmúlt hat hónapban történt kihelyezések szerint az egy vállalkozás által felvett átlagos kölcsön nagysága megközelíti a 2 millió forintot. A 3 millió forintos felső határ módosítására immár nem kell brüsszeli engedélyt kérni - erre a Gazdasági Minisztérium jogosult.

Az MVA csütörtöki tájékoztatóján elhangzott, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei központ beadványára ügyészi vizsgálat folyik az MVA ellen. A borsodi központ vezetői azért kezdeményezték ezt, mert megítélésük szerint az MVA működése nem a törvényi előírások szerint folyik. Az MVA kuratóriumának elnöke ugyanakkor elmondta, hogy hasonló vizsgálat folyik a BAZ megyei hvk ellen is - az MVA bejelentésére. A vizsgálat egyik esetben sem zárult még le.

A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány egyelőre első számú vezető nélkül dolgozik, hiszen a megbízott igazgató, Bús László elhagyta a szervezetet. Pótlására az MVA zárt pályázatot hirdetett meg, amelyre hat személyt hívtak meg. A szervezet vezetői lapunk kérdésére elmondták, hogy a nyílt pályázaton történő vezetőválasztás aránytalanul nagy terhet jelentett volna számukra, s kifejtették, hogy az elmúlt évek tapasztalatai szerint jobb, ha egy, a szervezetet jól ismerő, belső vezetőt neveznek ki igazgatónak.

Szakonyi Péter

(Magyar Hírlap)