Ötéves késésben van a magyarországi online kereskedelem

Vágólapra másolva!
A GKI, a Webigen Rt. és a Sun Microsystems által negyedévente, az internet használati szokásokról készített felmérés szerint tavaly az interneten folytatott vállalatközi (B2B) forgalom 21 milliárd forintot, az elektronikus kiskereskedelmi forgalom pedig 1,1 milliárd forintot tett ki. A felmérés kimutatta, hogy a magyar internetes kiskereskedelem 4-5 éves késésben van az Egyesült Államokhoz képest.
Vágólapra másolva!

Az interneten keresztül lebonyolított vállalatközi forgalom (B2B) 21 milliárd forintot tett ki tavaly, míg az elektronikus kiskereskedelem, a B2C értékesítés 1,1 milliárd forint árbevételt ért el, ami a teljes 2000 évi kiskereskedelmi forgalom 0,02 százaléka - derül ki a GKI Gazdaságkutató Rt. felméréséből.

A GKI a Webigen Rt.-vel és a Sun Microsystems Magyarországgal együttműködve negyedévente vizsgálja az internet használati szokásokat, a magyar elektronikus gazdaság fejlődését.

Az első negyedéves felmérés eredményei szerint a magyar internetes kiskereskedelem 1-2 éves lemaradásban van Nyugat-Európához, és 4-5 éves késésben az Egyesült Államokhoz képest.

A felmérés eredményeit egy indexben, a GKI-Webigen internet-gazdasági indexben összegzik, amely a magyar gazdaság vizsgált szegmensének az internettel és az internetes üzleti alkalmazásokkal kapcsolatos várakozásait számszerűsíti.

Az index meghatározásához az internetes értékesítés és beszerzés várható alakulását, az internetnek a vállalat piacára gyakorolt hatását és az internet lehetőségeinek jelenben és jövőben vélt kihasználását kellett megismerni.

Az idei év első negyedévében a GKI-Webigen internet-gazdasági indexének értéke 12,0 volt. Az index komoly eltéréseket mutatott az egyes részpiacokon: a közép- és nagyvállalatoknál 6,8, a kereskedelemben 7,3, a turizmusban 8,2, a pénzügyi szektorban pedig 25,6 lett a mutató.

A kutatók értékelése szerint a közeljövőben a pénzügyi piacok szereplői lesznek a legaktívabbak az internet-gazdaságban, míg a három másik szegmens egyelőre inkább várakozó álláspontra helyezkedik.

A felmérés során főként az ipar, az építőipar és a gazdasági szolgáltatások területén működő 400 közép- és nagyvállalatot kérdeztek meg internet használati szokásaikról. A felkeresett társaságok 1999-es árbevételük alapján 17 százalékban reprezentálják a vizsgált ágazatokat.

A válaszadó cégeknek egyelőre csak kis része, 16 százaléka foglalkozik az internettel és annak üzleti lehetőségeivel a vállalati stratégia szintjén, de közel 50 százalékuk a cég internetes stratégiájának kidolgozását a következő 1-2 év feladatai között említi.

A felmérés szerint az internetes üzleti alkalmazások elsősorban a vevői kapcsolattartás területén terjedtek el, a beszállítói kapcsolattartás és a marketing internetes formáját a vállalatok kisebb része használja. Az internetes üzleti alkalmazások közül a legkevesebben egyelőre az online logisztika és adminisztráció biztosította lehetőséggel élnek.

A kutatók szerint a vállalatok mintegy hatoda már vásárolt elektronikus piactéren, a vásárlást tervezők 26 százalékos aránya viszont arra utal, hogy jelentős az érdeklődés a virtuális beszerzési forma iránt.

Az internetes reklámra fordított összeg átlagosan a reklámköltségvetések 2 százalékát tette ki 2000-ben, ez a felmérés szerint az idén némileg emelkedik. Az elektronikus aláírás bevezetésétől a vállalatok mérsékelt pozitív hatást várnak üzletmenetükre nézve.

Közepesen elégedettek a cégek a rendelkezésükre álló IT szakemberek létszámával. A többség idén az informatikai területen alkalmazottak számának növelését tervezi, a bővítés átlagos arányát 12 százalékra prognosztizálják.

(MTI)

Ajánlat:

GKI Gazdaságkutató Rt.