A kispénzűek kiszorulnak a lakáshitel piacról

Öt év után pangás után ismét nőtt hazai lakásépítési kedv, ezt idén kiadott építési engedélyek számának 30-40 százalékos gyarapodása is igazolja. A kedvező tendenciát a lakáslobbi talpraállása stabilizálja. A kialakulóban lévő lakáspolitikai kurzus támogatási rendszere, különösen az új lakásépítéshez kapcsolódó hitelek előtérbehelyezésével ismét egyoldalúan az új lakásépítést ösztönzi - állítja Hegedüs József a Városkutatás Kft. ügyvezető igazgatója. Aki szerint az átlagjövedelem alatti csoportok tagjai teljesen kiszorultak a lakáshitel piacáról.

Az elmúlt két évben hat-hét százalékkal nőtt az építőipari ágazat termelése, ám ennél is figyelemreméltóbb, hogy a hazai lakásépítés területén csaknem öt év mélyrepülést követően egyértelmű élénkülés tapasztalható. Az idén csaknem negyven százalékkal több új lakás épül - derül ki a kiadott lakásépítési endedélyekre vonatkozó KSH adadtokból. Szakemberek úgy vélik a kormányzati ciklus hagyományosan osztogató, választóknak kedvező hátralévő időszaka további bizakodásra ad okot az építőipari beruházások növekedése szempontjából.

Hegedüs József a Magyar Hírlap érdeklődésére elmondta: a lakáspiac működését alapvetően makrogazdasági viszonyok befolyásolják: a lakáspoltika és a támogatások nem képesek a fő tendenciákat megvátoztatni. A piaci alapú lakásmodell kialakulását több folyamat kísérte a rendszerváltást követően: liberalizálódott az építőanyagkereskedelem, felbomlottak a nagy építőipari vállalatok és átalakult az ingatlanpiac is. Emellett például drasztikusan visszaesett a lakásépítés, a már meglévő lakásállomány pedig jelentősen leromlott, de egyre több probléma jelentkezett a társasházak fenntartása, felújítása körül, a háztartások jövedelméhez képest pedig jelentősen megnövekedett a lakáskiadások aránya. Ezzel együtt a hitelek szerepének csökkenése valamennyi válságjelenséget felülmúlt: a lakáshitelezés szerepe az elmúlt nyolc évben az amúgy is alacsony szintről szinte nullára csökkent. A lakáshitelezésben igen kevés bank aktivizálódott, ennek oka a jelzáloghitelek magas információs és kezelési költsége, valamint az, hogy a jelzáloghitel biztosítéka még ma sem működik megfelelően Magyarországon. A makrogazdasági változások következtében a háztartások reáljövedelme csökkent, a lakásberuházási kereslet visszaesett. Főként az átlagjövedelem alatti csoportok tagjai szorultak ki a lakáshitel piacáról. Ezzel együtt az egyoldalóan új lakásokhoz kötött támogatási politika például inflációt gerjeszthet az új lakások piacán, és ez az új lakások és a régi lakások közötti árkülönbség miatt megint a használt lakások felé tolja el a keresletet. A szociálpolitikai támogatás megemelése csak átmenetileg tudott serkentőleg hatni a lakásépítésre: a lakáspolitikai kurzusváltás bizonytalanságai következtében ismét visszaestek a mutatók.

Hegedűs József szerint a lakásépítési piac megelevenedése nem kis mértékben - az egykor igen befolyásos a nyocvanas években jelentéktelenné vált - lakás lobbi talpraállásának is köszönhető. A építőiarban dolgozó szakemberek azonban úgy vélik, hogy a 40 ezer forintos minimálbér emelni fogja az építőpari árakat és tovább növeli a feketefoglalkoztatás arányát. Az ország gazdasági helyzete alapvetően megváltozott: a negyedik legnagyobb ágazat, az építőipar a GDP hét százalékát eredményezi és a foglalkoztatottak három százalékát alkalmazza. A bizonytalan körülmények közé került háztartások közül sokan elhalasztották a lakásvásárlást, vagy a körülményekhez alkalmazkodva nem új, hanem a már meglévő lakásállományon belül kerestek megoldást.

Locsmándi Andrea

(Magyar Hírlap)