Több százezer embert fenyeget a kilakoltatás réme

November 30-án az [*****] vendége volt Battha Pál, a Lakásbérlők Egyesületének elnöke, aki egy órán át válaszolt az [*****] Társalgójában olvasóink kérdéseire. A központi téma a módosított lakástörvény volt, amelynek értelmében november 30-tól, ha az önkormányzati tulajdonban lévő lakás bérlője nem él elővásárlási jogával, eladható a bérlemény egy harmadik személynek a bérlő beleegyezése nélkül is.

Másfélmillió bérlakásra lenne szükség

[*****]: Igaz-e, hogy az országban 250 ezer üres önkormányzati lakás van? (muszkalo)

Battha Pál: Ezek a statisztikák pontatlanok, én is találkoztam ilyen számmal, de nem hiszem, hogy ennyi lenne. Összesen 200 ezer az önkormányzati bérlakások száma.

[*****]: Mennyi bérlakásra volna szükség? (Uni)

Battha Pál: Ha az európai átlagot célozzuk meg, akkor kb. másfélmillió bérlakásra lenne szükség a jelenlegi 200 ezerrel szemben. Ez a jelenlegi állomány a minimális színvonal alatti...

[*****]: Nem gondolja, hogy mi magyarok túlságosan is ragaszkodunk ingatlanjainkhoz? Ön szerint mikor érjük el az angol szintet, ahol a családok mintegy 50 százaléka bérli a lakását? (II_Janos_Pal)

Battha Pál: Ez tévedés, sajnos ma Magyarországon a lakás életcél, és nem tartós használati eszköz. Angliában kevesebb a bérlő, éppen a privatizáció eredményeként, s az angol rendszer eléggé eltérő a német vagy skandináv modelltől. Angliában nincsenek például olyan méretű lakótelepek, mint a mieink, vagy a volt kelet-német tartományok lakótelepei.

[*****]: Ön szerint piaci áron a fővárosban milyen áron lehet egy négyzetmétert bérelni lakás esetén természetes és mennyi lenne az ideális? (Uni)

Battha Pál: Ma 600 Ft/m2-től a csillagos égig lehet lakást bérelni. Azonban ez a piac "szürke" piac, nincs szabályozva.

[*****]: Ön szerint miért fontos, hogy az állam lakástulajdonos legyen? (szegenyke)

Battha Pál: Az állam nagyon rossz lakástulajdonos. Ilyen vágyunk tehát nincs. Ez egy általános félreértés, hogy a bérlakás alatt állami tulajdont értenek. Európában a bérlakások több mint fele magántulajdonban, elsősorban biztosítótársaságok, nagybefektetők, lakástársaságok és lakásépítő szövetkezetek tulajdonában vannak. A maradék jellemzően önkormányzati tulajdon - nem nagyon hasonlítható a magyar önkormányzati lakásvagyonhoz.

Növekedhet a kilakoltatások száma

[*****]: Az önkormányzatok, ha úgy döntenek. hogy eladják a lakásokat bérlőstül, akkor milyen áron adhatnak túl azokon? (muszkalo)

Battha Pál: A harmadik személy számára ez természetesen piaci áron, és nyílt meghirdetéssel, tehát versenyben kell tenniük. A bérlők gyakran azért nem versenyképesek, mert csupán lakni szeretnének, és nem befektetni.

[*****]: A Lakásbérlők Egyesületének alelnöke szerint nem kell kilakoltatásoktól tartani azután, hogy az önkormányzati lakások eladhatók lesznek. Ezzel ön is egyetért? (muszkalo)

Battha Pál: Az alelnökünk ezt úgy értette, hogy az önkormányzatoknak olyan szándékuk nincs, hogy tömegesen így járjanak el.

[*****]: Ön szerint az nem reális veszély, hogy a lakásmaffia felvásárolja, megszerzi majd azokat a lakásokat, amelyeket az önkormányzatok eladnak? (muszkalo)

Battha Pál: Ez a veszély ma is reális.

[*****]: Ön nem gondolt még arra, hogy az önkormányzattól vásárol ingatlant és azt az ön szerint érdemes áron kiadja? (haziur)

Battha Pál: Ha kölcsönbe kaptam volna egy sátrat, erre az időre megoldható lenne... :)

[*****]: Ön szerint annak mi értelme van. hogy az önkormányzati lakásokból kipucolják a lakókat, közben pedig arról beszélnek, hogy bérlakásokat kell építeni? (muszkalo)

Battha Pál: Ennek az az oka, hogy a társadalompolitikai célokat - emelyek pontosan nincsenek is definiálva - megelőzik a közvetlen vagyonhasznosítási, tehát pénzügyi szempontok. Az alkotmánybíróság néhány napos értelmezése is fokozza ezt a bizonytalanságot.

[*****]: Mekkora azoknak az embereknek a száma, akiket a kilakoltatás fenyeget? (Uni)

Battha Pál: Az adósságállomány nagyságrendjéről vannak információink, az OTP felmondott hitelszerződéseinek száma százezres nagyságrendű, összességében tehát kb. 200 ezer család az, aki potenciális veszélyeztetett.

[*****]: Akkor Ön szerint megnövekszik a kilakoltatások száma? (muszkalo)

Battha Pál: Igen.

[*****]: Mi fog történni azokkal a bérlőkkel, akiket kitesznek a lakásukból? (nandee)

Battha Pál: Kilakoltatások eddig is voltak. Nem lehet különbséget tenni az önkényes lakásfoglalók, jellemzően cigányok ilyen helyzete, illetve az úgymond jogkövető magatartást gyakorló, de szociálisan ellehetetlenült családok utcára kerülése között. Ismereteim szerint a hajléktalan-ellátásba, illetve az állami gondozásba kerülők költségei, melyek az adófizetők terhei, sokszorosan meghaladják a megelőzés és a szociális intervenció költségeit.

[*****]: Mi lesz azokkal, akik csak két év múlva lesznek nyugdíjasok, és az önkormányzat eladja a lakásukat? (szegenyke)

Battha Pál: A törvény erről a helyzetről nem rendelkezik.

[*****]: Miért véli úgy, hogy azok a lakók, akik jóval a piaci ár alatt jutottak lakáshoz kényszerlakók? (haziur)

Battha Pál: Elsősorban azért, mert becsapták őket, s nem a vételárban, hanem abban, hogy nem tájékoztatták őket, milyen kiszolgáltatottak lesznek lakóépületeik fenntartása során. 50-100-300-500 lakásos társasházakat alapítottak meg kényszerrel, melyekben az egyéni magántulajdon piaci motivációi nem érvényesülhetnek.

Angol fű, hamburgi modell

[*****]: Miért van az, hogy csak nálunk nincsenek megfelelő biztosítékai a bérlőknek a tulajdonossal szemben? Nyugaton nem akar mindenki magántulajdonú lakásban vagy házban lakni, így sokan évtizedekig élhetnek bérlőként, anélkül, hogy kilakoltatástól kellene tartaniuk. Persze fizetik a bérleti díjat. (Guest66160)

Battha Pál: Olyan ez, mint az angol fű, a "hamburgi" modell. Németországban például 100 év alatt alakult ki, így a mi 50 éves szocialista kitérőnk most irtózatosan nagy hendikep. A bérlő és bérbe adó jogviszonyának egyensúlya, ami persze hosszú idő alatt alakult ki, az egész lakáspiac érdeke, így érhető el a gond nélküli gyors mobilitás, és így végül is az ingatlanbefektetők is biztosak lehetnek ingatlanaik kihasználtságában.

Tehát ott az egy jól felfogott kölcsönös érdek, ezért nem véletlen, hogy azokon az európai konferenciákon, ahol a bérlők voltak a házigazdák, mindig ott ültek a bérbe adók képviselői is.

[*****]: Ha a bérlakások alatt a magántulajdonban lévő ingatlanokat is érti, akkor miért gond, ha most az önkormányzat megszabadul a lakásoktól és azt az új tulaj az Európában elfogadott piaci áron adja bérbe? (haziur)

Battha Pál: Az előbb példaként hozott német lakásprivatizáció esetén valóban többségében magánbefektetők vásárolták meg a lakásokat, azonban nagyon súlyos kötelezettségeket kellett vállalniuk: 3 éven belüli teljes felújítás, lakbéremelés pedig 10 éven keresztül max. évi 11 százalék. Ezzel együtt az állam ezeknek a befektetőknek jelentős adókedvezményeket, a bentlakóknak pedig jelentős szociális támogatásokat biztosított.

Így elérhetővé vált az, ami nálunk reménytelen, hogy a lakótelepek egy kézbe kerülve és a piac logikája szerint alkalmassá váltak a nyugati tartományokban már kialakult bérleti feltételek fogadására.

[*****]: Van-e Magyarországon bármiféle a németországihoz hasonló, az állam és a lakástulajdonosok közötti megegyezés a korrekt módon rendezi a bérlők helyzetét? (Guest66160)

Battha Pál: Magyarországon a tulajdonosoknak, tehát a bérbe adóknak nincs is képviseletük, tehát az egyik szereplő hiányában a megegyezés egyelőre illúzió.

[*****]: Ön szerint mit kellene tenniük az önkormányzatoknak, hogy a bérlők is jól járjanak? (szegenyke)

Battha Pál: A probléma nem elsősorban az önkormányzatok szintjén jelentkezik. Az önkormányzatoknak sem törvényi kötelezettségük jelenleg, sem anyagi lehetőségeik nincsenek arra, hogy polgáraik lakhatási biztonságát garantálják. Törvényi és megfelelő pénzügyi feltételek nélkül az önkormányzatok csak improvizálhatnak.

Ma az a furcsa helyzet állt elő, hogy a legjobb anyagi helyzetben lévő önkormányzatoknál, tehát feltehetőleg a legértékesebb lakásállománnyal rendelkező önkormányzatok területén a legalacsonyabb a lakbér, míg a lepusztult állománnyal és anyagi gondokkal küszködő önkormányzatok jobban kénytelenek a lakbért emelni.

[*****]: Mi lesz azokkal az a már megvásárolt lakásokkal (társasházakkal) melyek közössége nem lesz képes fenntartani a házat, vagyis a lakásokat? Azokat eladják majd? Így előbb-utóbb azoknak nem lesz sem bérlakásuk, sem tulajdon lakásuk akiknek pénzük sincs, és lesz egy csomó üresen álló ingatlan, mint ahogy azt már most is pletykálják. (Guest66160)

Battha Pál: A veszély reális, mi erre a helyzetre a nonprofit lakástársaságok megalapítását ajánljuk, ez nagyjából megfelel a német lakásszövetkezeti modellnek, melynek lényege, hogy a szövetkezet tulajdonosai, a lakók, akik használati jogon lakásaiknak bérlői.

[*****]: Miért van az, hogy más országokban üzlet a lakásépítés nálunk ,meg valahogy nem az, úgy értem senki nem vállalkozik, vagy ha ezt teszi akkor 400 ezer forint/nm az induló ár? Miért nem lehet teljesen elfogadható, nem luxuslakásokat építeni? (Guest66160)

Battha Pál: Ennek elsődleges oka az, hogy ma Magyarországon azt gondolja a politika és így is cselekszik, hogy a piac megoldhatja ezt a kérdést. A piac ugyanakkor mindig a maximális profitot próbálja lefölözni tevékenységi területéről, így tehát fantasztikus megtérülési mutatókkal épülnek a budai lakóparkok és a belvárosi luxusingatlanok. Mivel az állam nem preferálja a közösségi lakásépítést - adókedvezmények, költségleírási lehetőségek, szociális támogatások -, ezért a befektetők nyilván nem látnak jó lehetőséget ebben.

[*****]: Mi van azokkal a már nem önkormányzati tulajdonban lévő, elsősorban panellakásokkal, melyeket még az ötvenes-hatvanas években építettek, és így 10 éven belül úgymond lakhattalanná válhatnak? Kinek a felelőssége és gondja lesz ez az érintett embereken kívül? (Guest66160) Battha Pál: A panelépületek csak a hatvanas években kezdtek épülni, s az állami felelősségvállalás megkerülhetetlen ezek sorsának rendezésénél. Valószínűleg egy részük sorsa a lebontás lesz, ismét a német analógiára hivatkozom, ahol milliós nagyságrendben már felújították ezeket a házgyári panelekből épült lakótelepeket, ugyanakkor többszázezer ilyen lakás üresen áll s nem valószínű, hogy a lakáspiac igényelni fogja ezek rehabilitálását.

Nálunk ezen a problémán kormányzati szinten még komoly gondolkozás sem kezdődött meg - a legutóbbi tárcaközi tanácskozáson egy olyan határozati pont született, "a panellakások problémájának aktualizálása..."

[*****]: Én úgy tudom Németországban sorsukra hagyták a panel lakótelepeket, mivel az olcsóbb megoldás volt. (Uni)

Battha Pál: Ez tévedés, valóban többszázezer panellakás üresen áll, de módomban volt megnézni azokat a teljesen rehabilitált (!) nem egyszerűen felújított paneleket, amelyeket a 21. század színvonalára emeltek úgy, hogy nem csupán az épületeket, hanem teljes környezetüket is felértékelve modernizálták s így azt a lakáspiac számára is vonzóvá tették. A LABE lakótelep-rehabilitációs projektjei ezt a modellt szeretnék követni.

[*****]: A GM most közölte 3 milliárd forintot költenek a panelekre, mit szól ehhez? (Uni)

Battha Pál: Nagyon örülök.

Az egyesület legfőbb eszköze a nyilvánosság

[*****]: Hány tagja van az Önök egyesületének? Ki lehet tag? (Moksony-Csaba)

Battha Pál: Most kb. 20 ezer tagunk van, akiket belépési nyilatkozattal tartunk nyilván. Minden lakó, aki bérlőként vagy privatizált lakásának tulajdonosaként lakik, tagunk lehet. A tagság nincs feltételhez kötve.

[*****]: Mennyire védi a lakásbérlőket, illetve csak a szerződötteket vagy az illegálisan bérlőkkel is foglalkoznak? (lakozo)

Battha Pál: Minden lakásüggyel foglalkozunk, tehát nem csak bérlőkkel. Elsősorban a volt állami lakásban lakókkal. Ezek közül ma 650 ezren már lakás(kényszer)tulajdonosok.

[*****]: Hány ember érdekeit képviseli? (Uni)

Battha Pál: Ez kb. 2-2,5 millió embert érint közvetlenül és közvetve, tehát a családtagokat is beleszámítva, elsősorban a közösségi típusú lakásállományban lakókról beszélünk.

[*****]: Miért nem hallottunk még eddig erről a szervezetről? Mióta létezik, és kik hozták létre? (lakozo)

Battha Pál: Hogy nem hallottak erről, nem csak a mi hibánk, nagyon jó a sajtónk. Az éves média-megjelenésünk messze a hasonló civil szervezetek felett van szerintem. 10 éve alakult az egyesület, a rendszerváltás pillanatában, magánszemélyek által.

[*****]: Most, hogy a kormány és a parlament félresöpörte önöket, látja még értelmét az egyesületnek?! (Palotas_Janos)

Battha Pál: Igen. Eddig minden kormány félresöpörte, de a kérdés aktualitását nem a kormányok döntik el - bár szeretnék. :)

[*****]: Mi az, amit az Önök szervezete vagy egyesülete elért? (Guest66160)

Battha Pál: 6 éve rendes tagjává választotta szervezetünket az IUT (lakásbérlők nemzetközi szövetsége), a hazai közvélemény és a közélet előtt is meggyőződésünk szerint elismert és elfogadott szervezet vagyunk, az hogy következetes kiállásunk miatt nem szeretnek, természetes. Ezt a kérdést egyébként úgy szoktuk feltenni az egyesület fórumain, hogy mi lett volna akkor, ha nem lettünk volna ez alatt az évtized alatt.

[*****]: Az Önök egyesülete tud majd jogi segítséget nyújtani azoknak, akiknek a feje fölül eladják a lakást? (szegenyke)

Battha Pál: Nézze a szombati Ablak adását, ott is próbálunk segíteni azokon, akik valóban rászorultak. Egyébként jogsegély-szolgálatunk minden héten kétszer az egész ország területéről fogadja a rászorultakat, és fővárosi támogatással nem csak jogi tanácsokat, hanem konkrét ügyek intézését is tudjuk vállalni.

[*****]: Van Önöknek valamilyen programjuk, cselekvési tervük jelenlegi helyzet megoldására? (Uni)

Battha Pál: Igen, az utóbb említett lakótelepek vonatkozásában a német lakásrehabilitációs módszerek hazai adaptációját szorgalmazzuk, s ennek érdekében ki is dolgoztunk konkrét lakótelepekre programokat.

[*****]: Nem gondolkoztak az egyesületben azon, hogy bérlakásokat építsenek? (Uni)

Battha Pál: A LABE európai társszervezetei is elsősorban érdekvédelemmel, másodsorban un. önszolgáltatással - művelődési, rekreációs és egyéb tevékenységek - foglalkoznak, és nem építenek. Ez jellemzően a lakásszövetkezetek és lakástársaságok profilja. ALABE anyagi helyzetét egyelőre az jellemzi, hogy problémát jelent az internet-hozzáférésünk kifizetése.

[*****]: Tulajdonképpen mit kívánnak cselekedni azok védelmére, akik érintve vannak vagy akár esetleg még kilakoltatással is kell számolniuk? (Hugi1)

Battha Pál: A leghatékonyabb eszközünk jelenleg sajnos vagy szerencsére a nyilvánosság. Egyelőre nem látunk esélyt arra, még az ellenzéki oldalon sem, hogy a politikai döntés-előkészítők komolyan foglalkozzanak ezzel a kérdéssel. Ezért a taktikánk az, hogy az egyes botrányos ügyek pellengérre állításával próbáljuk elriasztani a végrehajtó hatalmat a durvább lépésektől.

[*****]: Egy indiszkrét kérdés: Ön milyen házban él... vagy amit ön bevall nekünk most?? (laska)

Battha Pál: 20 évvel ezelőtt saját kezűleg építettem tetőtér-beépítést egy állami tulajdonban lévő ház tetejére, majd a nagyanyám tulajdonában volt Kecskeméti utcai Wagner-palota után kapott kárpótlási jegyekből ezt meg is vásároltam.

(Üzleti Negyed)

Korábban:

Csütörtöktől eladhatják a bérlők feje fölül az önkormányzati lakásokat
2000. november 29.