<P>A kormánynál lobbiznak a lakástakarékok</P>

Vágólapra másolva!
A bankszövetség és a lakástakarék-pénztárak szövetsége egyaránt rossz döntésnek tartja, hogy a kormány csökkentené a lakáskasszák állami támogatását. Ezáltal olyannyira veszteségessé válna így ez a tevékenység, hogy nem érné meg fenntartani.
Vágólapra másolva!

Az érintettek és a szakmai körök egyaránt aggodalommal fogadták, hogy a kormány a lakástakarék-pénztáraknak nyújtott állami támogatás megkurtítását, illetve a megtakarítási idő négyről három évre leszállítását kezdeményezte.

A lakáskasszák működésébe különben már kezdettől túl sok féket építettek be, ami rontotta a jövedelmezőségi kilátásokat. A mostani törvénymódosítás azonban tovább súlyosbítja a problémákat, ráadásul alapjában megrengetheti a megtakarítók bizalmát - válaszolta a Magyar Hírlap kérdésére Nyers Rezső, a Magyar Bankszövetség főtitkára. - Nem így kellene üzenni, ha az ország vezetői nem látnak jövőt a lakástakarék-pénztárakban - tette hozzá.

A főtitkár elmondta: a bankszövetség a lakástakarék-pénztárak egyesületével közösen nemrég levélben fordult a kormányhoz, amelyben a várható negatív hatások vázolása mellett kérték a kormányzatot, gondolja át a törvénymódosításban javasolt feltételeket. - Úgy tudom, személyes megbeszélésre is sor került a miniszterelnök és a bankszövetség elnöke között, de nagyon halvány remény van arra, hogy változna a jelenlegi kormányálláspont - mondta a főtitkár.

A bankszövetség minimálprogramként az államigazgatási egyeztetésen megtárgyalt eredeti feltételeket szeretné viszontlátni. (Mint ismert, ezeket szigorították azután egy kormányülésen.) Nyers ennek kapcsán elmondta: a jelenleg érvényben lévő 30 százalékos, legfeljebb 36 ezer forintos éves állami támogatás helyett, a 20 százalékos, legfeljebb 24 ezer forintos támogatás még éppen kezelhető lenne a pénztári szektor számára. A bankok így sem reménykedhettek nyereséges tevékenységben, de elkönyvelték, hogy áldozattal jár, ha az univerzális szolgáltatás biztosítása végett lakástakarékpénztárat tartanak fenn. Az új feltételekkel viszont ez az érdekeltség is elveszhet szerinte, ráadásul likviditási problémák is keletkezhetnek.

Amennyiben a pénztárak által előzetesen tervezettnél kevesebb szerződést kötnek, nem lesz forrás, amiből kölcsönt lehet nyújtani az előtakarékossági szakasz lezártával 2001-2002 táján már hitelezhető első ügyfeleknek. Az anyabank tehát mérlegelni fogja, megéri-e veszteséggel forrást adni a lakástakarék-pénztárának vagy inkább bezárja az intézményt.

A bankszövetség főtitkára a törvénymódosításnak egy elemével értett csak egyet: a jegyzett tőke eddigi 1 milliárdról két lépcsőben 2 milliárdra való emelése szerinte elfogadható.

A kormány egyébként azzal indokolta a lakástakarékok támogatásának csökkentését, hogy mérséklődött az infláció, ezért elegendő a kisebb állami kiegészítés is. Ez idő szerint, a négyéves megtakarítási periódussal számolva a 6 százalékos kamat és a 36 százalékos, de legfeljebb évi 30 ezer forintos állami támogatás együttesen 14,7 százalékos hozamot eredményez. Gergely Károly, a Lakás-takarékpénztárak Egyesületének elnöke, aki egyúttal a Lakáskassza vezérigazgatója is, úgy számol, hogy a változtatások figyelembe vételével 9,3 százalék hozam adódna. Márpedig az idei év az első, amelyben ennél valóban alacsonyabb a normál banki kamat.

A lakás-takarékpénztárak az olyan kispénzű családoknak kínálnak megoldást, amelyeknek egy bank úgysem adna hitelt - fejtegette Gergely Károly. Ha már a szakmai kérdés politikai vita tárgya lett, a pénztárak tulajdonosai nem tehetnek mást, mint átmenetileg vállalják a nyakukba rakott veszteséget.

Arra a kérdésre, hogy pressziónak fogható-e föl az, hogy a pénztáraknál megjelentek a felügyeleti ellenőrök, a szakmai szervezet elnöke így válaszolt: kétévente minden lakás-takarékpénztárat ellenőriznie kell a felügyeletnek. Most is ilyenek zajlanak, ez idáig rendben.

A kormány sietsége azért sem pártolható, mivel a felügyeletnek engedélyeznie kell az új feltételek szerinti termékeket (feltéve, hogy zöld utat kap a törvénymódosítás a parlamentben). Erre 90 nap áll rendelkezésére, de ha decemberben "át is megy" a törvény, akkor sem marad idő az engedélyeztetésre. Ezért a hatályba léptetést mindenképpen el kell halasztani - mondta.

Papp Emília, Németh Géza

(Magyar Hírlap)