Az építőanyag drágulása elsősorban az olcsóbb otthonok árát emeli

A novemberi energiaár-emelés hatása máris érződik az építőiparban: decemberben 12 százalékkal növekszik a tégla ára. Ingatlanbefektetők szerint ez főleg a rossz fekvésű lakások árát emeli, ahol a telekár nem döntő árképző szempont. Az anyagdrágulás hírére máris 20 százalékkal emelkedtek a lakásárak, de a kormány lakáskoncepciója olyan spekulációkra ad lehetőséget, hogy még így is megéri új ingatlanba befektetni.

A magyar piacon mintegy 60 százalékos részesedéssel rendelkező Wienerberger Téglaipari Rt. december 1-jén 12 százalékkal emeli a tégla, a födémgerenda és az áthidaló elem árát a novemberben megvalósuló 43 százalékos nagyipari földgázáremelés miatt. A gázfelhasználás energiaköltségeik 40 százalékát teszi ki, csaknem 1,5 milliárd forinttal emeli havi kiadásaikat.

A cégek zöme már az év folyamán igyekezett úgy kalkulálni árait, hogy ne érje őket felkészületlenül egy esetleges árkorrekció. A folyamatban lévő építkezéseknél, ahol a szerződésben előre rögzítették a vételárat, ezért nem lehet módosítani a tarifákon, ezt az összeget a cég elveszíti. Az ezután meghirdetésre kerülő lakásoknál azonban a korábban tervezettnél nagyobb arányú áremelést kalkulálnak az építők; sőt egyesek úgy számítanak, hogy a következő naptári éven belül akár több alkalommal is előfordulhat ilyesmi.

Az áremelkedés egyáltalán nem volt váratlan, de a lakásárakba való begyűrűzésre minimum negyedévet várni kell - állítja Kulcsár Zsolt, a Binder Rt. vezérigazgató-helyettese. Legalább ennyi ugyanis az a tehetetlenségi idő, míg nagyvállalkozói szinten is érezni lehet majd a tarifaemelkedést. A láncolat tagjai közül annak a profitja csökken a legnagyobb mértékben, aki többletköltségeit nem tudja megfelelő időben továbbhárítani a következő piaci szereplőre. Kulcsár Zsolt szerint azonban az anyagdrágulás a cége által épített luxuslakásoknál kevésbé jelenik meg, ott inkább a telekár-növekedés nyomta föl a négyzetméterárakat. Az építőanyagár-emelés azoknak a rossz fekvésű, kedvezőtlen elhelyezkedésű, alacsony színvonalú lakásoknak az árában jelentkezik majd leginkább, ahol a telekár a teljes költség 20 százaléka alatt van és az építési vállalkozó kénytelen a beépített anyagokon "nyerészkedni".

Kisebb cégek vezetői azt sem tartják elképzelhetetlennek, hogy a sorozatos építőanyagár-emeléstől tartva bizonyos beruházásaik átadásának határidejét előbbre hozzák, hiszen óradíjat fizetve az építkezés költsége tartható.

Csorba Andor, a Magyar Ingatlancentrum elnök-vezérigazgatója úgy tartja, ha így megy tovább, hamarosan anarchikus állapotok uralkodnak majd az ingatlanpiacon. - Az építőanyag-drágulásnak máris érezhető a hatása. A tulajdonosok nagy százaléka ugyanis már megemelte 20 százalékkal a nálunk hirdetett ingatlanjának irányárát. Óriási változás lesz, hiszen a használt és új lakások ára jó ideje közelített egymáshoz, most viszont az új lakás ára a korábbinál lényegesen nagyobb arányban felülmúlja majd a régebbiekét.

Ez azonban nem veszi el a spekulánsok kedvét az ingatlanokkal való játszadozástól - véli Csorba. A kormány lakáshitel-támogatási rendszere megteremtette a lehetőséget a nyerészkedőknek. Akinek ugyanis pénze van, az készpénzéért használt lakást vásárol, de részletre megvesz egy újat is. Az új otthonra felvett hitel után évente mindössze 8 százalék kamatot fizet, a régi lakással azonban az értéknövekedés és az infláció miatt egy év alatt csaknem 30 százalékot nyer. A kettő különbözetéből adódó 22 százalék pedig jelentős.

Katona Andrea

(Népszava)