Sokan az "év üzletének" tartják a vállalkozások mérlegének közzétételét - és annak anyagi következményeit. A hazánkban működő társasvállalkozásoknak mérlegük közzétételéért évi 2000 forintos díjat kell fizetniük az Igazságügyi Minisztériumnak (IM). A cégek döntő többsége májusra eleget is tesz befizetési kötelezettségének, számlát azonban csak most, az év vége felé kapnak az IM-től. Ebben teljesítésként ugyan a májusi dátum szerepel, de a számlát szeptemberben állítják ki - és október utolsó napján kapják kézhez a vállalkozók. A több hónapos késéssel két dolgot kezdhetnek. Vagy önrevíziót hajtanak végre, és így kérik vissza a számla áfatartalmát, vagy "elfelejtik" az ügyet, és veszni hagyják a 2000 forintos közzétételi díjba foglalt 400 forintos áfát.
Az állam mindkét esetben jól jár. Az önrevízió díja - ami több 400 forintnál - egyenesen az APEH pénztárába kerül, ha pedig a cég lemond az áfatartalomról, az akkor szintén az államkasszát gazdagítja. Ismerve a hazai vállalkozók racionális gondolkodását, a többség az utóbbi megoldást választja, és nem kéri vissza a forgalmi adót - ami akár százmilliós bevételt is eredményezhet.
Magyarországon a 700 ezret is meghaladja a működő vállalkozások száma, ha közülük senki sem kéri vissza az áfát, akkor 210 millió forinttal gazdagodik a kincstár. A bevétel azonban még ennél is több lehet, ha a cégek egy része önrevíziót hajt végre - és fizet akár több ezer forintot - akkor a bevétel elérheti az egymilliárd forintot is az idén.
Az IM nem tehet a több hónapos késésről és a számlázási anomáliáról - mondták el a Magyar Hírlap érdeklődésére a minisztériumban -, hiszen a cégektől naponta 1500 oldal banki kivonat érkezik, és ezt kell feldolgozniuk. Hübelné Kilenc Mária, a feldolgozást végző csoport helyettes vezetője elmondta, hogy mindössze hárman végzik az adatok feldolgozását és a számlák megírását. Bár a feldolgozás folyamatos, így is az év végére fejeződik be a számlák kiküldése. Tavaly a feldolgozási időszak áprilistól decemberig tartott.
Szakonyi Péter