Százötvenmilliárd a zárszámadásban

Aggályosnak tartják a szakértők, hogy az idei költségvetés "fiktív mutatókra épült", és vélhetően ugyanez lesz a sorsa a 2001. évinek is. Az alulbecsült infláció és növekedés miatt ugyanis a büdzsének százmilliárdos nagyságrendű bevételtöbblete keletkezhet, amelynek sorsáról - törvényi rendelkezés hiányában - a kormány, azaz néhány ember dönt. Ez pedig ellenkezik a parlamenti demokrácia elveivel.

Nem készül pótköltségvetés, a kormány a zárszámadásban rendezi a központi büdzsében idén várható 150 milliárd forintnyi többletbevétel sorsát.

Törvénytelenségről ugyan nem lehet beszélni, mert az államháztartási törvény mindössze annyit ír elő: "a Kormány pótköltségvetési törvényjavaslatot köteles az Országgyűlés elé terjeszteni, ha év közben a körülmények oly módon változnak meg, hogy ezek a központi költségvetés tervezett egyenlegét (É) tartósan és jelentősen veszélyeztetik." A józan ész azonban azt diktálja, hogy 100 milliárd forintnál nagyobb bevételtöbbletnél már illő volna a parlamentet döntési helyzetbe hozni - véli Csúcs László, az FKGP frakcióvezető-helyettese.

Célszerű lenne az éves költségvetési törvénybe egy gumiparagrafust iktatni, mely meghatározná, hogy az esetlegesen keletkező többletbevételnek mi legyen a sorsa. Ezzel ugyanis korlátozni lehetne a kormány mozgásterét, és növekedne a parlament döntési jogosítványa - jelentette ki Csúcs László, aki valójában már tavaly előállt javaslatával.

Ám azt végül be sem nyújtotta az Országgyűlésnek, mert - mint mondta - politikai szempontból nulla eséllyel indult volna. Emiatt most is fontolgatja, hogy egyáltalán előálljon-e az őszi ülésszakban szakmailag indokoltnak mondott ötletével.

Félő, hogy a 2001. évi költségvetés tervezésekor is elkövetik ugyanazt a - sokak szerint szándékos - hibát, mint tavaly, nevezetesen: alultervezett inflációval és gazdasági növekedéssel számolnak. (Mindkét mutatónál 5 százalék szerepel a tervezési köriratban.) Ennek pedig elkerülhetetlen eredménye, hogy a bevételi oldalon többlet keletkezik, amelyet aztán év közben arra ígér el a kormány, amire éppen kedve tartja.

Parlamenti demokrácia van, jó lenne, ha ennek szabályait be is tartanák, és nem elnöki rezsimhez hasonlítana a rendszer - figyelmeztet Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Rt. főmunkatársa, aki szerint minősíthetetlen, hogy a pénzügyi kormányzat mindennel késik az idén. Nemcsak a költségvetési irányelvek nem készültek el, de az adótörvény-tervezet sincs még olyan állapotban, hogy augusztus végén megalapozottan be lehessen nyújtani - tette hozzá.

A zárszámadást pedig már régen el kellett volna küldeni az Állami Számvevőszéknek, és még ezután akarnak abban minden elígért forintot rendezni. (Az államháztartási törvény értelemben a zárszámadást augusztus végéig kell az Országgyűlés elé terjeszteni, de 60 nappal azelőtt már át kell adni az Állami Számvevőszéknek.)

Sándor István, a számvevőszék alelnöke lapunknak elmondta, hogy a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan az idén sem egyszerre, hanem részletekben kapják meg a zárszámadási dossziét. Egyelőre azonban - annak ellenére, hogy nem ismerik a komplett zárszámadást -, nincsenek lemaradva. Hétfőn az elnöki értekezleten már tárgyalják az anyag első részletét.

Egyébiránt a többletbevétel mértékét illetően is vita alakult ki. Még májusban is csak a kutatók emlegették, hogy az akár 200 milliárd forintot is elérheti, a pénzügyminiszter akkor csak annyit mondott: "nem értenek hozzá".

Aztán alig egy hónap múlva, a lapunknak adott június 7-ei interjúban már ő maga is elismerte: "ha a korábban előrejelzettnél erőteljesebb növekedést és az emiatt növekedő adóbevételeket nézzük, mintegy 150 milliárd forint többletbevétellel számolhatunk."

Ebből azonban 100 milliárd forintot már el is visznek az év közbeni elkötelezettségek, olyanok, amelyekről a kormány év közben döntött. Így a pótlólagos nyugdíjemelés, az ÁPV Rt.-nek átcsoportosított források, a szociális dolgozók 14. havi bére, a gátépítésre szánt összeg, a gyógyszertámogatásra fordítandó többlet, valamint az egészségügyi dolgozók 15 milliárdos egyszeri juttatása.

Mindezt a zárszámadásban kívánja rendezni a kormány, Petschnig Mária Zita szerint hatáskörét bőven túllépve. A Pénzügykutató Rt. főmunkatársa ráadásul jóval nagyobb összeggel számol, mint amiről a pénzügyminiszter beszél. Mint Petschnig Mária mondta, szerény számításai szerint legalább 230 milliárd forintról van szó. Érthetetlennek tartja, miért beszél a pénzügyminiszter nettó többletről. Úgy véli, azt kell nézni, hogy a tervezetthez képest hány forint folyik be. Ezért nem kellene szerinte levonni például a társadalombiztosítás hiányát kompenzáló összeget, továbbá az árvízvédelemre zárolt 33 milliárdból megtakarított pénzt sem.

Nem korrekt dolog, hogy ekkora összeggel a kezében a kormány kegyet gyakorol: ha egy társadalmi réteg már nagyon sír vagy tüntet, nagylelkűen felajánl neki néhány tízmilliárdot - fűzte hozzá a közgazdászkutató.

Nevetséges aránytalanságnak nevezte például a 6,6 százalékos növekedéshez társuló mindössze 1,2 százalékos reálbér-emelkedést, amit akár ki is lehetett volna küszöbölni pontosabb tervezéssel. Elkeserítő, hogy a kormány társadalmilag lerombolja a végre kedvező gazdasági növekedés hozadékát - jelentette ki Petschnig Mária Zita.

G. Tóth Ilda/Iván Gizella

(Magyar Hírlap)

Ajánlat:

Pénzügykutató Rt.

Állami Számvevőszék